2007. december 31., hétfő

Itt az év utolsó napja, lehet számadást késziteni róla. Volt benne jó is meg rossz is bőven, de remeljük jövőre a jó kerül többségbe. Kivánok mindenkinek nagyon Boldog Új Évet!
Többet inkább később, mert még nagyon kockás vagyok....

2007. december 30., vasárnap

Ma voltunk a Brithis Museumban, ezúttal mindhárman. Sajna a fiúk hamar elfáradtak igy nem tudtunk mindent megnézni amit szerettem volna. Szilvi bosszankodott a fáraók miatt, nem tudott úgy fényképezni ahogy szeretett volna. Iszonyat tömeg is volt szóval olyan felemásra sikeredett az egész.



Hát nem hasonlitanak egymásra? :-)))
A többi kép a fotóalbumban de ez a budhás az egyik kedvencem. Nagy kedvencem még a múzeum zsebóra illetve üvegcse gyűjteménye de azokat most nem rakom ide.

2007. december 22., szombat

Történnek mostanában jó dolgok. Ránk talált egy öt évvel ezelőtt szem elől veszitett jóbarát és kis családja. Nagyon örülünk nekik! :-)) Azóta szinte minden nap beszelgetünk. Kár hogy ennyire távol vagyunk egymástól.
Gasztronómiailag pedig szintén öröm ért. Rendeltem vaktában az iwiwen keresztül beiglit és paraszt kolbászt. Nagyon kellemes meglepetés ért mert egy kedves embert ismerhettem meg az külön öröm hogy a beigli és a kolbász is nagyon finom.
Tegnap túl tettük magunkat a karácsonyi nagy bevásárláson is. Igaz emiatt csak délután négykor jutottunk ebédhez de megérte. Ma pedig lebirkóztam mindkét pulykát szóval minden készen áll az ünnepi ebédhez. Egyetlen zavaró tényező hogy a levesnek valót a kocsiban kell parkoltatni, de hiába ez van a hűtő kapacitásom nagyon is véges.
Gyerekem számolja a perceket miszerint mikor lesz már végre karácsony. :-) Szerencsére az ajándék csomagokat nem szúrta ki a szekrénybe, de azért szemmel tartom biztos ami biztos.

2007. december 11., kedd

Itteni viszonylatban kimondottan hideg van ma. -1 fok. De ez itt már hideg. :-)) Ahoz meg főleg hideg hogy a suliba járó gyerekek tobb mint fele meg mindig egy szál pulóverben mászkál. December közepén. Kislányok szoknyában, harisnya nélkül kiscipőben. Babakocsis anyuka tálikabátban, sapkában, kesztyűben a baba meg egy szél rugdalozóban. Sokszor meg csak polo, kisnadrágban zokni és cipő nélkül. Az agyam elszáll! Ha egyszer van annyi esze a mamának hogy magára fölhúzza a télikabátot akkor a gyereket mért nem képesek rendesen felöltöztetni? Nem értem én ezt! Persze nem ez az egyetlen dolog amit nem értek van még egy pár. Kezdve a vizcsaptól a fürdőszobai villanykapcsolóig...

2007. december 8., szombat

Csütörtök este nagy lendülettől vezérelve fölraktuk végre a fát. Ippeg ideje volt hiszen már majd két hete csúsztunk vele. No de ami késik az nem múlik. Szerintem sokkal szebb sötétben hála Szilvinek aki ragaszkodott hozzá hogy vegyünk még egy százas dózis izzót rája. Sajna idén nem kaptam rája semmilyen különleges diszt, pedig gyüjtögetem őket. Kommerszből már van elég...



Világosban kevésbé látványos. De majd megmutatom meg közelebről is. Persze müfenyő a szentem ez elsőre látszik rajta de ha nem muszály én nem ölök meg egy fát minden karácsonykor csak azért mert ünnep van. Inkább legyen műanyag fa minthogy növeljem a jobb sorsra érdemes kivágott fenyők számát. Még akkor is ha tudom hogy direkt erre a célra nevelik őket.



Tegnap elmentünk csemegézni kicsit. Be Londonba egy import boltba. Vettünk csabai szalámit, káposztával töltött almapaprikát, disznósajtot meg sok más finomságot. Nyami!
Márk örömére volt Mikulás ház, be lehett menni és elmondani mi szépet is szeretne karácsonyra. Persze csak amolyan üzleti Mikulás volt ez, de a fiamnak tök mindegy minden élelmessége ellenére ő töretlenül hisz a Mikulásban.... :-)) Ha csak ennyi kell?
Ja és meglepődve konstatáltam hogy micsoda kényelmes Mikulás volt ez. Nem ám ölünkbe ültetjük a gyereket miként az szokás lenne. Nem üljön csak szépen külön. Bár lehet ez angol sajátosság, nem tudom. Kanadai mikuláshoz vagyok szokva azok sokkal kedvesebbek. :-))


Majd később be scannelem rendesen, ez most csak ilyen gyors verzio.

2007. december 6., csütörtök

Mivel Márk mindenáron bele akart hapni a mezeskalács házikó kéményébe igy muszájos voltam sütni neki megehető mézeskalácsot is. Persze ez kevésbé kivánatos mint a házikó, viszont együtt csináltuk, gyurmáztuk ki a figurákat. Közben törölgettük egymás orrát kinek mikor volt épp szabad a keze mivel mindketten jó taknyosak vagyunk. Hülye fejemmel bolti mixet vettem igy elég érdekes lett a tészta állaga első nekifutásra viszont nagyon finom.
A hétvégén Szilvivel újra megpróbáljuk a lúdlábat mivel nekem egyedül nem sikerált igy most együtt. Hiába no a sütikhez nem értek. Bármilyen kaját megfőzök, de sütit sose sütöttem. Ideje ezt is megtanulni. :-))
A hangulatunk kezd karányonyiasodni, de a hó az nagyon hiányzik hozzá. Félek idén nem lesz fehér a karácsony a tavaji is csoda volt. Viszont az eső az esik szakadatlanul.
Jut eszembe az otthoniaknak ma van Mikulás! Nálunk Kanada óta a Mikulás karácsonykor jön. Fiam ki is kérte magának otthon minden évben hogy mi a csudának jön előbb meg hogy karácsonykor miért Jézuskázik körülötte mindenki. És az oviban szünet után mikor megkérdezték tőle hogy "na mitt hozott a Jézuska?" akkor orditva közölte hogy neki a Santa hoz ajándékot karácsonykor nem pedig a Jézuska. Szóval jó amerikai lenne a gyerekből. Azóta eltelt pár év kezdi a dolgokat jobban megérteni. De még mindig szentül hisz a Mikulásban pedig már elmúlt tiz éves is és még mindig irritálja mikor azt hallja valakitől hogy a Jézuska hozza az ajándékot. De mára már diplomatikusabb és mindig közli hogy ez a Jézuska szülinapja tehát ő az akinek ajándékot kell kapnia nem pedig adnia. Hát most erre mit lehet mondani. Végül is logikusnak logikus. :-))

2007. december 2., vasárnap

Tegnap délután életemben először nekiálltam mézeskalács házat gyártani. Márk kicsi kora óta oda van értük szóval épp ideje volt már. Igy első nekifutásra talán nem is lett olyan rossz. Igaz félkész anyagból dolgoztam/tunk.
Viszont mire kész lettem vele addigra tán még a mennyezet is ragadt a cukros tojáshabtól. Mondhatni kiválló házilag is könnyedén elkészithető ragasztó anyag.
Egyik oldalon ugyan kicsit szétcsúszott a tető hiába a beleszurkált fogpiszkálok tartó ereje, fiam csak addig tapogatta, lökdöste hogy szétmászott kicsit. De úgy fest a hab egyben tartja még igy is. Már csak a csúf tálca álcázására kell kitalálmom valamit....


2007. december 1., szombat

Letudván az elmúlt pár év rövid ismertetését talán rátérhetek a hagyományos blogozós üzemmódra. Tegnap volt a Victorian Shopping Evening parádéval összekötve. Hát mit mondjak az egészet parádésan elmosta az eső. Annyira eláztunk amennyire csak lehet. Hazatérve kabátok a centrifugába. De juszt is kint voltunk! Tavaj nem mentünk el mondvan hogy esik, hideg van, stb..... Hát most kimentünk nem akarván ezt hallgatni a gyerektől hetekig.
A végeredmény kis körhintázás (szerintem gyönyörű ez a karuszel) kis zsákbamacska, nyeremény pecázásból egy szamurájkard és egy légpuska ami mára végleg a szemetesbe kötött ki, igaz már hazafelé jöttünkben eltörött.



Hát ennyi sikeredett,
jelentem alásan részemről a karácsonyi szezon ezennel elkezdődött.
Ma viszont nagy öröm ért, mer Szilvinek sikerült megjavitani a parabola antennánkat. Kiderült a Sky tükörrel is primán jön a UPC adása hiába fest úgy mint egy leves szűrő.