2010. március 17., szerda

Coventry

Úgy látszik ez jellegzetesen a mi formánk hogy fél évig sehova, aztán egy héten bellül két alkalom is akad. Egy csomagot kellet elhoznunk Oszi barátunknak Coventry-ből. Mivel elég messze van igy Szilvi azt mondta akkor nézzünk már körül a városban ha van mit nézni. Na most ugye ez itt Anglia igy itt mindenhol van mit nézni. :-)) Annyi hogy ezt a várost eléggé elgyalázta a világháború, ezért a több száz éves látnivalók piszok jól el vannak dugva az újkor épitményei közé. Rengeteget kószáltunk hogy legalább egy töredékét láthassuk az eldugott szépségeknek. Gyerekem persze mikor meghallota milyen partizán akcióra készülünk egyből kikérte magának hogy ő ebből kimaradjon. Tudom szép kis szülők vagyunk, de bizony lógott a gyerek a suliból miattunk....vagy velünk. ;-)

Az első amit kiszúrtam magamnak az a Ford's Hospital volt. 1509-ben épült. Persze jellemző hogy ezt találtuk meg utoljára. Egy parkolóház árnyékában egy hátsó mellékutcában. Látogatni csak előre bejelentkezéssel lehet. De a külső kapu nyitva volt igy be leshettünk a rácsok között a belső udvarra is.





Megnéztük a Cook Street & Swanswell Gates-et ami a 1385-ben épült és összesen két ilyen maradt meg a tizenkettőből ami a várost körülvette.





Útba ejtettük a Holy Trinity Church ami a 13. században épült. Számomra valamiért baljóslatú, mert nagyon sötét kivül is az épület. Eszi az idő vasfoga, a viz és mindent beborit a moha körülötte.



Megcsodáltuk a Coventry Cathedral-t, története a 12. századra vezethető vissza. Többször is átépitették. A világháborúban pedig lebombázták. Ezt azóta se sikerült kihevernie. Ezért nincsen teteje, csak a falak körben. Engem személy szerint nagyon megfogott az épület. Nagy általánosságban megszoktam már az elmúlt évek alatt hogy itt minden többszáz éves. De az ilyen épületeknél tudatosodik bennem igazán hogy ez valójában mit is jelent. Hogy ezek az épületek maga A történelem.

Kivülről.


És bellül....


Fiam kicsit más szemszőgből nézi a világot.



A hirtelensége miatt ez a kirándulás inkább vakrepülésre hasonlitott, de azért mindenképp örülök hogy itt is jártunk és láttuk amit láttunk.

Még több kép itt.


15 megjegyzés:

pufiindian írta...

De klasszak ezek az úti beszámolók.
Mindig szívesen olvasom. Szeretem Angliát, remélem én is eljutok még oda.

LaceE írta...

Nagyon szép helyen jártatok :) Egyszer el kell mennem nekem is ide :) És egy kis lógást pedig megért a látvány :)

Gabi írta...

Micsoda szépségek! Nagyon ügyes felfedező vagy!!

Euthymia írta...

De jó, de jó, hogy látok új darabkát ködösből!!! annyi csudi hely van ott! CSinálj sok-fok képet, nagyon jók!!

Csilla írta...

Mint egy mesepalota! Nagyon szép!

Tinkmara írta...

Nagyon gyönyörű képeket hoztál és én is nagyon szeretem olvasni a beszámolókat. Az öreg angol városok különösen a szívemhez közelállók. Puszi érte!

Christine írta...

Köszi mindenkinek! :-))

Secima írta...

Én is szeretem az úti beszámolóidat. Sőt az abból készült scrapbookokat is. :)

éva judit írta...

meg néztem a bejegyzéseidet és az ösfák lenyügöztek de a Ford's Hospital az mindent felülmult mert imádom ezt a stilusú építészetet
kicsit irigykedve olvastam merre jártatok,gyönyörű helyek

Romesz írta...

Elvezettel olvastam a blogod.

Christine írta...

Romesz, légy üdvözölve nálam! Gyere máskor is! :-))

Emőke (Anyamadár) írta...

Ezek tényleg fantasztikusak, az épületek de a képek is. :)
Az utolsót a fiad fényképezte? Mert ha igen, baromi tehetséges! Nekem nagyon tetszik!

Gyuri írta...

Jómagam is, mint az előttem szólók, jókedvvel s élvezettel olvasgattam bele a blogoba, nem volt még időm (talán lesz) alaposabban elmélyülni, de...
A Coventry-i kiruccanás és képei megragadóak, jól fotózol! (A fiad is!!)
Nagyon kedvelem Britanniát (nem véletlenül írtam Anglia helyett!). Most pl. hamarosan befejezem a Boudica c. triógiát, roppant jó és mély betekintést nyújt a szigetország ősi múltjába, a rómaiak elleni küzdelemre, amit a helyi őslakó törzsek folytattak. S Britanniát írtam azért is, mert álmaim egyik helyszíne régóta már (ill. álmaink: feleségem, Nika ugyanígy érez) Skócia zord és szépséges vidéke... Ott még nem jártatok? De szívesen olvasnánk úti élményeket, néznék fotókat - pedig mennyit láttunk már! Lenyűgöző helyek vannak ott.
De ugyanígy említhetném Agatha Christie különleges világát, ám mindenekelőtt a Bronte-nővéreket. Egyszóval a szigetország a maga volt világhatalmával, Indiájával, ősi múltjával, jelen szépségeivel egy igen-igen vonzó úti cél. (Hogy ott élni milyen MA, az egy egészen másféle kérdés). Sajnos, közbeesik egy nagy kanális... Pedig bizisten szívesen hajózgatnék a csatornákon, tavakon...
Persze, mit tudni: mindem megeshet.
(Látom, beleolvastál a nauticus-blogomba, örülök neki!)

Christine írta...

Hicu, igen azt a fiam fotózta. :-)
Gyuri, gyere máskor is. :-)) Igen szoktalak olvasgatni téged.

ribizlifozelek írta...

De szep hely! Az alapjan, amit olvastam Coventryrol es a masodik vilaghaborus bombazasrol, azt hittem, ott mindennek 1946 utan...