2010. július 21., szerda

A kommentek kapcsán szeretnék kicsit reagálni. Köszi a tanácsokat mindenkinek!
Sokan mondtátok hogy rögvest vigyem másik suliba a gyereket. Nagyon szivesen megtenném...DE.. mindenki megfeletkezik arról hogy ez egy kisváros. Ráadásul valami számomra ismeretlen oknál fogva az iskolák elosztása nem egyenletes. Azt akarom ezzel mondani hogy amig primary schoool-ból van a környéken 6-8 darab is addig sajnos high school-ból mindössze 2 azaz kettő darab. Ebből a kettőből az egyikbe jár a fiam vagyis ha sulit cserélünk akkor egy dobásunk van mindössze. A másik dolog hogy amig a jelenlegi iskolájába 750 gyerek jár addig a másik suliba ahova vihetném oda 1250 gyerek jár. Vagyis az arányok még rosszabbak mint itt. Ezért vagyok úgy vele hogy a suli váltást csak végszükség esetén vetem be hisz ha az új suliba is gondok adódnak onnét már nem lesz hová tovább menni.
A másik a küzdősport. Ha 15 ember nekiugrik egynek akkor attól tartok legalábbis ninjának kéne lenni ahoz hogy egy darabban kijöjjön a bunyóból. Márpedig itt erről van szó. Nem egy gyerek van aki haragszomrádot játszik vele hanem egy csoport. A létszámuk változó alkalomtól függően 5 és 20 között. Ez ellen nem véd a karate. Másrészt az egész dolog megdől a fiamon aki nem és nem akar sportolni semmit. Ezt se. Még önvédelemből se. Ő ragaszkodik ahoz hogy ő egy kockafej akit a számitógép érdekel és torna gyanánt max az ujjait lebegteti a billentyű felett....
(Azt már csak zárójelbe teszem hozzá hogy lassan kajára sem lesz pénzünk nemhogy sportklubra.)

Többen mondjátok hogy a gyerek lelkének nem jó ha fenyegetve érzi magát. Ez igy van. A baj csak az hogy ezt itt sokan másképp látják. Szerintük ez az életre való felkészülés. Az hogy szerintem ez egy nagy baromság az megint más tészta. De ami tény: Londonból a benti suliból ugyanez okból menekitettük ki a gyereket. Csak ott még kissebb volt és jobban félt. Reméltük itt vidéken jobb lesz. Hát az elmúlt két évben rájöttünk semmi nem változott csak kapott egy kis haladékot. Hogy megnőjön és hogy szokja. Nem tudom hova kéne mennünk ahol nem köszön vissza ez....illetve tudom, de ugye oda nem mehetünk mert nem kértek belőlünk.

Szóval pillanatnyilag várakozó állásponton vagyunk, igaz ugrásra készen. Most van 6 hetünk hogy csillapodjanak a dolgok mindkét oldalon. Szeptembertől mikor újra el kezd suliba járni meglátjuk hogy elaludt e a dolog vagy sem. Ha nem akkor először az iskola igazgatót vesszük célba, ha az nem elég akkor a megfelelő szerveket. Legrosszabb esetben tényleg átvisszük másik suliba és ott kezdjük elölről az egészet....:-(

10 megjegyzés:

Emőke (Anyamadár) írta...

Otthoni oktatás - magántanuló státusz nem lehetséges. Hiszen annyira már tud angolul, hogy a tankönyveket végigtanulja, ti is tudnátok segíteni neki utánakutatni a neten az adott tananyaghoz.
Az iskola hozzáállása tényleg durva...
Sokat gondolok rátok. Nehéz ez a helyzet.

Christine írta...

Még régebben gondoltam már erre, hisz első perctől kezdve utálja a gyerek az itteni iskolákat és szivesebben tanulna itthon. - Ugye neki még anno Kanadában tették le az alapokat és ott homlokegyenest ellenkező szemlélet van. - De attól tartok kicsit még fejleszteni kéne az angolomat ahoz hogy követni tudjam a tananyagot, a segitésről nem is beszélve. Valahol a primary 5. osztályánál lemaradtam....

Névtelen írta...

Szia
És ha elköltöznétek családilag? Biztos vannak még ott is helyiségek, ahol nincs annyi bevándorló.

Emőke (Anyamadár) írta...

szerintem ehhez a te angolod nem kell, neki megvan rendesen, te utananezhetsz magyarul, aztan o mar megtanulja es fel tudja mondani angolul is.
Az ilyen sulyos, testi bantalmazasos iskolai bullyzasnal rosszabb nem erhet egy ilyen okos kamaszfiut. Szerintem szeptemberben ne menjen vissza... Az elkoltozes se hangzik rosszul, mert csak a lakas kot oda titeket, nem? Nincs valami munkalehetoseg itt delebbre?

Ziebi írta...

Nagyon kemény helyzet...drukkolok hogy rendeződjön akárhogyan is. Emő nem ír hülyeséget..ha amúgy is szeret otthon tanulni, akkor lehet ez lenne a legkézenfekvőbb. Kíváncsian várom a fejleményeket. :/

Christine írta...

Valóban csak a lakás köt ide minket. Nemrég kaptuk (szociális). Mivel ebben az évben még egy perc munka se volt, igy a pénzügyi egyenlegünk a béka feneke alá csúszott egy rendes privát bérlésű lakást már ki sem tudnánk fizetni. Igazából már ezt sem. Szóval ha valahol tartós munka adódik és nem kell a hid alatt aludni akkor nem sokat gondolkoznánk azon hogy költözzünk e.

Judit írta...

Sokat gondolkoztam, hogy mit tennék hasonló helyzetben... de nem tudom. Timinek most van egy osztálytársnője, aki ilyen kis agresszív, tegnap reggel beszéltem vele, meg az anyjával, és azóta Timit békén hagyja, másokat piszkál. Ok, csak 6-7 évesek, ebben a korban még könnyű hatni rájuk. Nem tudom, hogy megoldás lehetne az, hogy megkeresitek Ti a hangadó fiúkat, és meghívnátok egy fagyira? Vagy vinnél be nekik egy tálca sütit, hogy tudod Te, hogy jó gyerekek ők a szívük mélyén... Magyarán azzal, hogy jót látsz bennük, hátha kihozod belőlük a jót... Vagy ez nagyon elrugaszkodott a valóságtól? Mindenesetre nagyon drukkolok, hogy szeptemberben jobb legyen a helyzet.

Emőke (Anyamadár) írta...

Christine igen, hát ettől féltem, hogy emiatt lehetetlen lenne a költözés.

És erre nem kell válaszolj, mert nem akarok senki zsebében, életében turkálni (nagyon utálok), most csak ötletelek, ezek költői kérdések, hátha egyik felcsillant nektek valami kis reményt:

Nektek nem jár olyan, hogy munkanélküli? Nincs a közeletekben tesco, asda, öregek otthona, bármi ahol kaphatna egyiktek legalább ideiglenes melót?
Ha jól tudom a jobcentre plus-nál neten is lehet munkát nézni és ha regisztráltok álláskeresőként akkor szívesebben alkalmaznak, mert egy havi fizut az állam fizet (a főnököm ezért akart mindig regisztrált munkanélkülieket felvenni a boltba).

Nektek nem jár housing benefit? (Ha jól tudom tanácsi lakásban élők megigényelhetik).

Még egyszer írom, ezekre tényleg ne válaszolj! Csak gondolatébresztők. :)

A gyerek meg okos, bízz benne, hogy leteszi a vizsgáit. Ha meg tényleg fenyegetik, verik az utcán akkor rendőrségre nem lehet menni?

Christine írta...

Köszi lányok!

Judit, ezek itt már ugye 12-13 éves kamaszok. Kamaszként is viselkednek. Nem igazán lehet velük normálisan beszélni. Tudod arról itt még nem témáztam eddig hogy én magam milyen beszólásokat kaptam tőlük régebben mikor még el-elkisértem a gyereket a suliba. Hát arcpiritóak na. Legszivesebben nyakonvágtam volna némelyiket már akkor is....de ugye ezt nem lehet....igy aztán fagyizni én már nem igazán akarnék velük....

Emő. Másfél évig minden gond nélkül kaptunk housing benefitet. Idén februárban felfüggesztették cimszóval hogy újra el kell birálni. Májusig ültek rajta majd akkor kijelentették hogy mégsem jár. Azóta egyébként az összeskörnyékbeli magyartól megvonták. Arra hivatkoznak hogy mi nem vagyunk residentek itt. Holott pedig de. Ezt lehet fellebezni meg biroságra járni, de végül úgy is találnak kiskaput. Ezt végigjátszottuk ugyanigy a munkanélküli segélyel. Végül birói határozat született hogy juszt sem jár. Most uganezt játszhatnám a housing benefittel, de már nincs hozzá türelmem. És értelmét se látom. Igazából mi nem akarunk ebből élni. Adjanak munkát és nincs semmi gondunk, mint ahogy soha nem is volt gondunk mig a párom dolgozott...
A Tesco-ba és a Sainsbury-ba is jelentkeztünk munkára, mindkét helyről indoklás nélkül elutasitottak. Annyi választ kaptunk csak hogy nem felelünk meg. Ennyi.

A rendőrséghez a gyerek miatt akkor fogunk fordulni ha ősszel se változik a helyzet és ha a diri se lép semmit. Na akkor a srácokat följelentem zaklatásért, stb. a sulit pedig azért mert szarik az egészre holott tennie kéne ez ellen. Hisz elsősorban nekik kéne fellépni az ilyen diákok ellen a megfelelő szankciókkal.

Polonéz írta...

Azt meg tudnád mondani, miért nem számítottatok UK residentnek? Volt valami indoklása a dolognak? Miért nem számították bele azt, hogy egészen addig a pontig ebbe a kategóriába kellett, hogy essetek, lévén mindenféle egyéb segélyt kaptatok. Nem lehet, hogy lejárt valami időszak, s már nem vagytok jogosultak a hosszú munkanélkül töltött időszak miatt? (Ez elég általános, hogy nem végtelenségig fizetik a segélyeket, csak egy ideig.)

A gyerekkel kapcsolatban pedig nem kellene gondolkodni, ha a zaklatás valóban rendszeres és hosszú ideje tart. A rendőrségnek foglalkoznia kell ezzel, erről volt már műsor a tévében is, annak apropróján, amikor egy mozgássérült halt bele egy utcai banda zaklatásába. Lépniük kell, és valószínű hatásos lesz, ha a rendőr bekopogtat a fiók szüleinek házába egy kis beszélgetésre.