2010. december 15., szerda

Gyerekszáj és névadás

Kicsit hosszú lesz a bevezető...vagy úgy is mondhatom már megint agymenésem van...:-))
Szóval. Mikor a gyerek megszületett, nagy okosan direkt olyan nevet kerestünk neki ami rövid és nem igazán lehet agyon becézni. Mert attól feláll a szőr a hátamon, meg a páromnak is. Így lett végül Márk. Aztán persze minden hitetlenkedés dacára hallottam olyan becézeteket hogy a Márk az lehet Márkó, vagy Márkocska. Utóbbitól hullik a hajam és sikítozós leszek, előbbi pedig egy falu Veszprém megyében.
Aztán persze három-négy éves korában amikor talán a legaranyosabb minden gyerek csak került neki becenév. Mivel odabújós, picit félős természete volt eleinte "cicáztam" de egy fiú mégse lehet cica...így lett belőle nyuszi, majd ennek tovább vitt változata a nyuszifüle. Ezek aztán persze rajta is ragadtak, hallgatott is rájuk. Sőt a Nyuszi mint olyan kiemelt helyen állt a szívében ebből születtek aztán a saját költésű szinonimái is mint pl. a "nyusszimeeeen" - és elefánt trappolással berepült az ágyába esténként. Aztán a gyerek nőtt és csak nőtt. Túlnőtt rajtam és még másfél év aztán túl lesz az apján is. Talán ez az oka hogy a párom egyre többször nemes egyszerűséggel Nyúl-nak szólítja. Ha bosszantani akarja akkor Lónyúlnak. Gyerekem mivel rendszerint jól alkalmazkodik a környezetéhez és mert már jó ideje a hűvös udvariasságukról elhíresült angolok között élünk egyik nap közölte velünk hogy ő nem csak szimplán egy Nyúl. Nem. Ő egy Nyuliember. (Azaz Nyúl-uriember.) Mi meg némi röhögés után elfogadtul ezt. Mondjuk megszokhattuk hogy szeret keresztapálkodni így nem kell fennakadni azon hogy az ételeink után magát is elkereszteli. Minket meg már rég elkeresztelt. De azt nem mondom meg mire. :-))
A kajáinknak olyan nevei vannak mint: nyershusi, kedvenchusi, lehánythusi...pardon lehányt csirke... :-))
S hogy ennek az egésznek mi értelme? Semmi, csak biztos megint lázas vagyok, olyankor szoktam félrebeszélni. :-))

2 megjegyzés:

Secima írta...

Tetszett ez a bejegyzésed, de azért most már gyógyuljál meg és úgy írjál ilyen jókat!

pufiindian írta...

Én is remélem nem láz állapotban írtad. Nagyon élveztem és jókat röhögcséltem magamban.
Élvezem az írásaidat. De a fotókat is !