2011. január 29., szombat

Lacock


Ahogy az előző bejegyzésemben is mondtam, mostanában kevés lehetőségünk van kirándulni. A január-február pedig amúgy is egy uborkaszezonos időszak. A környező városokat se tudom mind bemutatni azonnal. Viszont....a helyzet az hogy blogolni csak 2007 decemberében keztem el folyamatosan. Tehát több mint két évvel később mint ahogy kiköltöztünk Angliába. Azaz két évnyi kirándulásról még nem számoltam be. Az esemény mentes időkben ezekből is fogok szemezgetni. Ma egy olyan helyszint mutatok amiről még scrap oldalam se készült valamilyen oknál fogva.
2007 májusában volt egy kirándulásunk. Mivel az elsődleges uticélunkat nem itéltem elég….tartalmasnak ahhoz hogy egy egész napot kitöltsön, igy kerestem a közelben egy másodlagos célpontot. Ez lett Lacock.
Lacock egy kis falu Wiltshire-ben 1232-ben épitettek eredetileg, a fennmaradt házak a 14. a 15. és a 18. századból valók. 1944-óta a National Trust kezelésében van.Ez egy mesebeli kis falu, ahol a Harry Pottertől kezdve a Büszkeség és balitéleten át rengeteg filemt forgattak. Nem véletlen, hiszen az egész falu olyan, mint egy díszlet. A házakba bemenni sajnos a legtöbb helyen nem lehetett igy csak kivülről amit láttunk és fényképeztünk. Már ahol tudtunk mert néhol az "utca" alig volt két méter széles, igy nehéz fotózni. Viszont szép volt.
A High Street







A posta.



Buszmegálló.















Kedvenceim voltak ezek a kő cserepek. Ez lenne a pala korai verziója?













2011. január 27., csütörtök

High Wycombe

Nem, nem kirándulni voltunk. :-)) Arra most nincs lehetőségünk. Épp ezért már egy ideje tervezem bemutatni a környező városkákat, amiket a bevásárló körutaink alkalmával érintünk időnként. Aki régebb óta olvas az már tudja hogy itt nálunk Chesham-ben korlátozottak a vásárlási lehetőségek, igy szinte mindenért átjárunk a szomszéd városokba. Ma High Wycombe-t mutatom meg nektek. Ide már kevesebbet járunk manapság, de öt évvel ezelőtt ez volt az egyik célvárosunk és csak a metró hiánya okozta hogy nem költöztünk ide. Tehát:
High Wycombe 29 mérföldre fekszik Londontól nyugat-északnyugatra. Miként ez a 1761-ben épült Little Market House épületén fel is tüntették. Első irásos emlékei 970-ből származnak. 1237-ben szerezte meg piaci státust. Emlékeztek régebbről ez itt egy fontos időpont az adott város történelmében hogy mikortól engedélyezték neki a heti piacnapok tartását. A tizenkilecedik században 1875-ben a bútorgyárról hiresült el lévén 4700 széket tudtak elkésziteni naponta. Talán ennek volt köszönhető hogy Victoria királynő is ellátogatott ide 1877-ben.
De meséljenek inkább a képek...

Little Market House de Corn Market building néven is ismert.



Guildhall, épült 1757







All Saints Parish Church









A mesék köztünk élnek. :-))




HSBC building elcsúfitva.



Igen, igen még a hidak is kiméretű piros téglából vannak rakva...:-))





A képek nem frissek, úgy két éve készültek. De nem igazán változott azóta se a városkép.

2011. január 21., péntek

Cewe heti kihivása igencsak piszkálja a csőrömet. Igy fordulhatott elő hogy mégegy oldalt készitettem. Igaz ez megint nem a gyűjteményem, de attól még az egyik kedvencem Arthur kerekasztala Winchester-ből. A képeket válogatva még mindig eszembe jut első döbbenetem mikor először megpillantottam. A méretei...elképesztőek. Még igy is bár visszintesen sokkal jobban érvényesülne az öt és fél méteres átmérője. Először nem értettem miért kellet a több mint egy tonnás szépséget a falra tenni, de végül is igy sokkal egyszerűbb mert jól látható, fotózható és nem kell külön pulpitus a látogatóknak ahhoz hogy megcsodálják.


Felhasználtam:
Honey_Designs_Waiting_For_New_Moon
Happyscrappy_scrapbook
A lovagot pedig a netről ollóztam.

2011. január 19., szerda

Szülinap

Mit mondhatnék újat? Mikor az előző években elmondtam mindent. Megint eltelt egy év.

"Amikor még kicsik voltunk, együtt játszottunk a levélbe borult nyári fák alatt; pitypangot szedtünk a mezőn, hogy hazavigyük; egész nap rúgtuk a port az árnyas ösvényeken, dagasztottuk a sarat, élvezettel szórtuk egymásra az őszi leveleket. A kor nem aggasztott bennünket. Az évszakok rendre elhozták ajándékaikat, és nem éreztették velünk, hogy az idő nem múlik nyomtalanul felettünk. Ám a fák közben kidőltek, a mezők és a poros ösvények nyomtalanul eltűntek. És mi lassan elérkeztünk életünk deléhez. Sétálj velem egyet és beszélgessünk el az elveszett időkről, melyek oly élénken élnek emlékeinkben, melyeket szívünk mélyén őrzünk! Az élet most is szép, csak immár más világban élünk, és felismerjük egymás szemében a még mindig bennünk lakozó gyermeket." Pam Brown

2011. január 18., kedd

Egy pillanatig a bőség zavarától szenvedtem, hogy miről is szóljon az oldal Cewe heti kihivására. Mivel mániákus gyűjtögető vagyok, igy rengeteg tágyfotóm van a gyűjteményem kapcsán. Végül mégis inkább egy épület mellet döntöttem. Főleg mivel mostanában többször is fotóztam. A városunkban lévő tucatnyi templomok közül a kedvencem és egyben a legrégibb is a St. Mary's Church.



Felhasználtam:
starlightdesigns_darkcity
cewe_mediterran
sasa swirl

2011. január 17., hétfő

Ennek a bejegyzésnek talán az "özönvíz" cimet kéne adni. Merthogy esik. Ez mondjuk itt nem újdonság. De már két hete esik. Úgy rendesen. Ugyanennyi ideje hogy nem volt szerencsénk a napot se látni. És ez igy januárban - ami amúgy is egy depressziós hónap - fokozottan érzékenyen érint. Mert nem vagyok hal, nincs kopoltyúm és különben is...napot akarok látni!
A nap ugyan nem bújt ki, de reggel ettől függetlenül jót derültünk mikor párom dohányzás céljából ablakot nyitott és beáradt a kinti hangzavar. A madaraknál úgy fest eső ide vagy oda, de tavasz van. És olyan zenebonát csaptak hogy tiz méterrel odébb a lakás túlfeléből is hallotam az ablakon beömlő hangzavart. Kérdeztem is a párom hogy mi a fene van. Ő meg mondha hogy nem tudja de reggel ötkor már kétezer decibellel trombitáltak a tollas jószágok. Nem vagyok ornitológus szóval nem tudom a számunkra még nem létező tavasznak örömködnek e vagy netán az esőt szidják ők is ezerrel. Mindenesetre én jót vigyorogtam rajtuk....

2011. január 11., kedd

Cewe heti kihivása megint gondolat olvasás szerű volt. Azaz mondhatni kapóra jött. Ugyanis névjegy a téma. Nekem pedig a párom a múlt hetekben kérte hogy tervezzek neki névjegyet mert sürgős szüksége van rá. Átbeszéltük milyet szeretne, megnéztük mik most a divatos elrendezés formák. Végül megszületett ez.



(Persze itt kicsit átirtam az adatokat, mint mindenki más is, jobb a békeség cimszóval. )

2011. január 6., csütörtök

Royal News

Csak hogy visszatérjünk a rendes kerékvágásba...

A hir nem új, de talán valaki nem tudja. Aki szeretne...vagy szükségét érzi az bármikor bátran irhat levelet a királynőnek. Nem fogják leharapni a kezét...akarom mondani a fejét. :-)) Sőtt még azt se várják el hogy a levél formális legyen, mindenki úgy ir ahogy akar, vagy tud. Persze ha illedelmesek akarunk lenni akkor illik "Asszonyom" megszólitással kezdeni és "Megtiszteltetés Felséged alázatos és engedelmes szolgájának lenni" vagy valami hasonló szöveggel zárni. :-))
Őfelsége cime:
Her Majesty The Queen
Buckingham Palace
London SW1A 1AA

Az alábbi képek pedig December 25.-én készültek.



2011. január 3., hétfő

A történet gyomor forgató és gusztustalan. Aki érzékeny inkább ne olvasa el...




Az új év nem jól indult számomra. Elsején este jött rám a rosszullét. Először szimpla gyomorrontásra gyanakodtunk a befalt torta következményeként. De egy gyomorrontás nálam kimerül két max három hányással és utána kutya bajom. Ez most nem érte be ennyivel. Volt hogy negyedóránként mentem hányni. Melette jött a jó kis folyókás hasmenés is. Úgy az ötödik után már csak sárga viz jött belőlem allul-fellül. Ki gondolná mennyi rejtett folyadék kóborol az ember gyomrában beleiben.... De a gond leginkább az volt hogy a nagyobb hányásoknál elájultam. Összesen talán úgy háromszor. Az első volt a legdurvább mert ott a mosdó fölé görnyedve álltam. Aztán amire következőleg emlékszem az az hogy a földön fekszem és ömlik az arcomból a vér. Valahová sikerült jól oda vágnom az államat mert van rajta egy baromi mély seb. Illetve a számból dőlt a vér még jó ideig. Mosakodás, átöltözés. Ismétlés hamarosan....
Utána már a vécén ülve hánytam hogy ne tudjak elesni illetve hogy hányás közben ne szarjam össze magam. Persze sikerült innen is leájulnom. És hogy minden tökéletes legyen ájuláskor a szervezetem folytatta az üritést, a záróizmok nem működtek. Finoman szólva a saját váladékaimban fetrengtem a padlón. Zuhanyzás, öltözés....Ez ment este fél tiztől úgy hajnali négyig. Addigra már be-bealudtam két menet között, de nem mertünk lefeküdni. Párom takaritott utánam, cserélgette rajtam a ragtapaszokat. Aztán fél négykor úgy éreztük talán elmehetünk aludni anélkül hogy össze ne csináljam az ágyat. Tényleg nem is lett gond. Tegnap már hányás nem volt. Hasmenés igen. Még mindig talált a szervezetem mobilizálható vizet bennem, pedig alig-alig ittam egész nap. Leginkább aludtam, fetrengtem, fájtam mindenhol. Az államra kapott ütéstől be van dagadva a szám. Kinyitni rendesen nem tudom, rágni nem tudok. Fáj a fülem...többek között....
Ma már próbáltam reggel inni egy kis kávét meg enni pici kekszet. Nem kellet. Most meg azt hiszem megyek aludni, mert ettől a kis irástól úgy érzem magam mint aki követ tört. Elnézést akinek lógok levéllel...majd pótolom.