2011. június 25., szombat

Kisvárosi hireink...

...következnek. Új szomszédot kaptunk (illetve szomszédokat, de itt most csak egyről lesz szó). Tegnap találkoztunk először. Eddig megismert tulajdonságai szerint félénk és tartozkodó de közben mégis roppant kiváncsi. Eme ellentmondások kicsit rapszódikussá teszik viselkedését. Jönne szomszédolni mert majd megöli a kiváncsiság miféle népek is vagyunk mink. De ha kitárjuk az ajtót fogadására szinte egyből megriad hogy talán csak ember formájú szörnyetegek vagyunk akik arra várnak hogy valaki betévedjen hivogató csapdájukba....:-))
Ami külsejét illeti új szomszédunk kicsiny és még viszonylag fiatal. Valamint szőrős.....és négylábú. :-))



Tegnap láttuk meg először, akkor voltak ugyanis oly kedvesek a gazdái hogy kicsukták a lakásból aztán jól megfeledkeztek róla. Ő pedig a sétát megelégelvén majd mikor az eső szemerkélni kezdett páni félellemel vágyott meleg otthona után. Csak épp rossz ajtón akart bekéreckedni. Nagyon félénk, minden hirtelen mozdulatra egyből megugrik és menekülne, de ha csak kinyújtod a kezed felé és hagyod hogy ő közeledjen akkor gyorsan felbátorodik és szimatvétel után dörgölőzni kezd. Persze a fiam rögtön egyes számú rajongóvá lépett elő.



De mondtuk neki nem illik mindjárt első nap elcsábitani a szomszéd macskáját. Több órányi és többfordulós ismerkedés után végül este nyolckor vittem haza a kis csellengőt. Bekopogtam, de anélkül is láttam hogy a tök sötét lakásban nincs senki. Igy tovább dajkáltuk a kis kiváncsit.



Még a számára igen zajos filmnézésünk se tántoritotta el őtt attól hogy jobb hijján nálunk térjen nyugovóra. De ezt tényleg nem engedhettem, mert nem és nem csábitjuk el első nap a szomszéd macskáját....végtére is rég felhagytam korábbi bűnös életmódommal. :-)) Szóval fél tizenegykor érzékeny búcsút vettünk egymástól és mi reménykedtünk benne hogy baj nélkül átvészeli odakint az éjszakát. Még hallottam hogy szomszédék haza érkeztek és másnap kiderült nem esett kár a cicóban.

6 megjegyzés:

Gabriella írta...

Cuki cica. Aranyos! Így most nektek is van egy kicsit!

Edinbogyo írta...

Nagyon szep:)

éva judit írta...

Én is szeretem a cicákat de csak messziről mert allergiás vagyok a szörre de ez a cica valóban nagyon szeretni való igy nem kell vennetek cicát mert nem biztos,hogy barátok lesznek és marnifogják egymást vagy kitudja...

mariann írta...

Ejnye, micsoda felelotlen szomszedsag:)
Hat hogy lehet elfelejtkezni egy cicarol:)?
Raadasul mikor lepten-nyomon elered az eso!

Ziebi írta...

Gyönyörű cicmák. :) szerintem jönni fog még :)

Christine írta...

Igen, rendszeresen jön. Rendszeresen azt hiszi hogy itt van otthon. :-)) És rendszeresen kint tölti az éjszakákat. Azért ez itteni viszonylatban fura, mert ez itt nem szokás. Itt annyira vigyáznak rájuk...szóval...mindegy, majd mi dajkáljuk a gazdi helyett is. :-))