2015. november 24., kedd

Iskola - Egyetem

Legutóbb ugye ott tartottunk, hogy Márknak választania kellett hova is fog járni végül egyetemre. Mérlegelt sokáig mindenféle szempontból, hogy melyik is lenne jobb számára és mi az amit hajlandó bevállalni az egyetem kedvéért. Végül a közeli egyetem mellett tette le a voksát. Ahogy mondta neki nem ér meg annyit az egyetem hogy elveszítse a teljes korábbi életét, a családját, a barátait. No meg nem volt elhalva a nagyüzemi futószalag szerű képzéstől ahol a tanárok előre kijelentik hozzájuk ugyan senki ne forduljon semmivel ők leadják az órát azt csókolom. Plusz tisztában volt vele hogy Bournemouth anyagilag is nagyon megterhelő lett volna számunkra is. Mert ott hiába a különféle kölcsönök, azok nem fedeztek volna minden kiadást. Itt a Bucks-nál nincs ilyen gondja. De hogy is néz ki ez pontosan? Tudni kell hogy Angliában az állam a tandíjat alanyi jogon megkapják a diákok ha itteni állampolgárok vagy igazoltan tartósan itt élnek. Ezen felül lehet még igényelni kölcsönt mindenféle címszóval legyen szó  megélhetési költségekről (pl.albérlet) vagy egyéb költségekről (pl. utazás, tankönyv, felszerelés). Ez utóbbi kölcsönöknél már nézik a család összjövedelmét és az alapján állapítják meg az összegeket. Cserébe viszont nem kell mindegyiket visszafizetni. A visszafizetés kapcsán még jó tudni hogy az iskola elvégzése után nem kell fizetni addig semmit amíg az illető éves jövedelme £21.000 alatt van, ha többet keres akkor az e fölött lévő összegnek is maximum 9 százalékát kérhetik, persze fizethet többet ha tud és akar. Ha pedig 30 évig sem sikerült az illetőnek kinyögni a kölcsönt akkor nemes egyszerűséggel törlik a tartozást.
Bővebben minden infó fent van a hivatalos oldalakon ITT  vagy ITT.
És hogy jó választás volt e? Egy szóban: igen. :)) Nagyon jól érzi magát itt a fiam. Sikerült új barátokat szerezni már az első napokban, míg ugyanezt a college-ben két év alatt sem sikerült elérnie. A tanárokkal is sikerült jó kapcsolatot kialakítania. Teljesen normális nekik ha a fiam kijavítja az általuk vétet programhibákat. :)) Illetve ma reggel mondta hogy később jön mert órát kell tartania. Egy pillanatig csak néztem hogy mi van? Aztán meséli hogy felkérte az egyik tanár hogy délután adjon le egy különórát az osztálytársainak programozásból, mert ahogy már többször is jelezték ő már most igazi programozó. Hát itt tartunk most, két hónap egyetem után. Hogy miért csak két hónap? Mert az egyetemek valamiért később kezdenek. Így Márk is szeptember 23.-ig nyári szüneten volt. De tudok olyan egyetemet ahol csak október végén kezdték meg az oktatást. Igaz cserébe itt kimaradt az őszi szünet, majd csak karácsonyra lesz nekik pihenő.

2015. november 16., hétfő

Piri-Piri


Rég volt már konyházós poszt. Pedig az utóbbi két évben eléggé megváltozott az étlapunk. Régebben sokféle főzést igénylő pörkölt és tokányfélét ettünk, na ezek költöztek ki az étlapról. A különféle sültek BBQ és társaik pedig be. Két éve a család legeslegnagyobb kedvence a piri-piri csirke. Ha két hetente egyszer legalább nincs belőle akkor elvonási tüneteink vannak. :))
A piri-piri szósz eredetileg portugál "találmány" volt, onnan került át Afrikába majd szerte a világba. A recept nagyon...képlékeny, mondjuk így. Én még nem találtam belőle két egyformát. De amúgy is talán az a legegyszerűbb ha mindenki ki kísérletezi a neki kedvére valót belőle. (Már ha nem olyan szerencsés és kényelmes hogy tucatnyi készen kaphatóból választhasson.) Én nekem talán leginkább ez az alaprecept jön be:
6-12 piros csili paprika (legtöbbször a bird's eye chili-t preferálják)
egy evőkanál pirospaprika
egy teáskanál só
3-6 gerezd fokhagyma
1 csésze ecet
1 csésze olíva olaj
1-2 evőkanál citromlé

A felaprított csilipaprikát és az összezúzott fokhagymát összekeverjük a fűszerekkel és a többi hozzávalóval. Egy picit összeforraljuk majd bőségesen meglocsoljuk vele a tepsibe készített csirkeszárnyakat. A csirkét fólia alatt 45 percig sütjük 200 fokon, majd a fóliát levéve 10-15 percig pirítjuk. Sült krumplival vagy sült/párolt zöldségekkel is kiváló. Jó étvágyat!