Ezt a napot Sky szigetére szántuk, mert legutóbb itt a szakadó esőben csak az első tengeri herkentyűket áruló bodegáig jutottunk ahol jól bevásároltunk aztán menekülőre fogtuk. Épp ezért nem is értettem, hogy miért áradozik mindenki, hogy milyen szép ez a sziget. Kiderült azért, mert mi csak 30-40 percet autóztunk befelé, holott még egy órával többet kellett volna legalább. Most viszont a sziget felső végében lévő kastély volt a célpontunk így végig kellett menni az egész szigeten. Hogy miért pont oda? Hát mert a filmes hegylakó kastélyt már láttuk, de minket vonzott az eredeti vagyis az igazi MacLeod kastély is, aminek amúgy Dunvegan Castle a neve, a kastély építésekor vagyis 800 évvel korábban ott lévő Dunvegan nevű faluról. Személy szerint én nem találtam túl fotogénnek, viszont az oda vezető út gyönyörű...már ha nem számoljuk hogy a világvége után van kettővel balra. :)) Zárójelben még annyit hogy reggel 5 fok volt, igen június tizedikén.
A kastély után egy The Oyster Shed elnevezésű helyre mentünk ebédelni. Az oda vezető úton állandóan azon morfondíroztunk vajon sértünk e valamilyen törvényt, mert mintha magánterületen autóztunk volna szűk, fás-bokros susnyásba. A navigátor azt mondta rég ott vagyunk, mi meg nem láttunk semmit, mentünk tovább és pár száz méterrel odébb elénk bukkant a hely. Nem feltétlen olcsó bár egy étteremhez képes az, de olyasmiket ettünk amiket még soha. Homárt, szent jakab kagylót, osztrigát. Bár ez utóbbit nyersen nem mertem bevállalni, kiderült hogy megsütve viszont ez is csak egy kagyló. :)) Minden friss és nagyon finom volt.
