A Portsmouth-i képek kerülnek továbbra is sorra. Elsőként ez. Annyira szeretem ezt a képet a páromrol hogy muszáj volt oldalba foglalnom.

Hozzávalók: MyFavoritGuy Blogtrain, happysrap, Attic treasures, nbk-Seashore-Splendor

A Portsmouth-i Historic Dockyard szupersztárja számomra a HMS Victory hadihajó. Nem tudtam betelni vele.

Hozzávalók: Cajoline háttér és zsebóra, KPertiet keret, az iránytű és a távcső saját.

5 dolog amit szeretek

Ezúttal Secima hivott egy játékra amiben 5 olyan dolgot illetve érzést kell leírnom amit szeretek.

1. Szeretem a családom. Férjem, fiam első helyen szerepelnek az életemben.
2. Imádom a természet illatait. A párás reggelét, a zöld fűét, az avar illatát vagy épp a mezőkét. Reggelente kinyitom a hálószoba ablakot és beleszippantok a levegőbe csak hogy érezzem ezeket.
3. Szeretem a reggeli tejeskávém teljes csöndben a számitógép előtt meginni.
4. Azt már mindenki tudja hogy a teáskannákat szeretem. :-)) De azt még kevesen hogy a kinderfigurák is nagy kedvenceim. Főleg a kézzel festett figurák.
5. A könyvek számomra szent dolgok. Sokszor majd megszakad a szivem látni hogy az emberek hogy bánnak velük. Ha csak tehetem megmentem őket a pusztulástól.

És akiknek a válaszaira kiváncsi volnék nagyon:
Monka, Hicudzsi, Csilla, Ziebi

S hogy konyházzak is egy kicsit.....
Sose szerettem a hagyományos "igazi" lecsót. Merthogy úúúútálom a főtt-sült paprikát. De mivel szeretek kisérletezni és mert más zöldségeket viszont kedvelek igy idővel megtanultam egy amolyan Kriszta-féle lecsó elkészitését. Szóval felszeletelek két hagymát, olajon megfuttatom kicsit. Majd hozzáadok 5-6 meghámozott, felkockázott paradicsomot, egy-két szintén felkockázott kisebb cukkinit. Ééés csak is az összhatás kedvéért egyetlen darab paprikát. Felöntöm vizzel és pár percig forralom. Közben hozzáadok egy kis karikára vágott főző kolbász félét esetleg kis paprikás szalámit szintén az iz kevéért. Majd végül bele öntök 4-5 felvert tojást. Összerottyantom és kész is. Régebben mikor még vad cukkini termelő voltam akkor szezonban szinte minden nap ezt ebédeltem. Mostanság már ritkán csinálok. Egyrészt csak én eszem, másrészt már nem termelek cukkinit. A szomszéd asszonytól kapom. :-)) Igy muszáj volt csinálnom. :-)) Már csak nosztalgiából is....

Hogy a kisgyerek méretű cukkini nagyobbik felével mit kezdek azt még nem tudom egyenlőre.
Mindenesetre a fiam a lecsót a gusztus mentes kaják közé sorolta, mondván hogy úgy néz ki mint amit valaki egyszer már megevett. :-)))))))

Márk imádja a vizpartot. S ha már séta akkor ugye ruhástul.....kellet egy oldalt csinálni belőle. :-))

Hozzávalók: WaterLO, nbk-Seashore-Splendor, Betűk: GingerScraps Beach Glass Kit

Már egy hét is eltelt a Portsmouth-i kirándulás óta szóval muszájos volt valamit csinálnom már. :-))


Verascrap Little Sailor készlete amóta csak megláttam azóta piszkálta a csőrömet. Most végre fotó is került hozzá. :-))

Olvasni jó!

Olvasni jó! Gyerekkoromban alig vártam hogy olvasni tanuljak. Hogy utánna magamnak olvashassak és soha többe ne kelljen senkinek kuncsorognom azért hogy olvasson mesét nekem. Aztán sikerült úgy megtanulnom olvasni hogy az iskola évek alatt legtöbbször a tanulás helyett is inkább olvastam (na meg irtam) amikor csak lehetett. :-)) S hogy most miért írtam ezt le? Mert Eralilla kíváncsi lett arra, mit olvasok én most. Illetve egészen pontosan, egy játékra hívott. A játék lényege, hogy a jelenleg olvasott könyv 161. oldalának 5. mondatát másoljuk be, aztán adjuk tovább a stafétát 5 embernek.

Hát bevallom az utóbbi időben én is kevesebbet olvasom, mert a scrapbook meg a többi dolog elviszi az időmet. Illetve meg most fogtunk bele a teljes e-könyvtárunk "renoválásába" ugyanis kicsit a fejünkre omlott a több ezer kötet. Viszont rendszerezés közben olyan kincsekre bukkanunk hogy hamarosan tuti elővesz az olvasási láz. Na de a lényeg hogy legutoljára (stílszerűen vagy mondhatni természetesen) Fable-t olvastam. Méghozzá a Menyből a csontváz-t. Aki ismer az tudja hogy imádom Fable-t. Egy időben zavart hogy változik a stilusa az évek teltével. De mivel fölöttem is telnek az évek igy újra tudom élvezni egyedi stílusát és humorát.


Az ominózus mondat pedig:
"Amikor megjött, érdeklődtem, biztosan szerelmes-e."

Akiknek pedig szeretném továbbadni a stafétát:

Ziebi, Monka, Manka, Judit, Edinbogyó.

Megigértem, úgyhogy nem váratok senkit tovább hisz tegnap megfőztem. Szilviék szupertitkos családi receptje a "milánói" aminek semmi köze a milánóihoz és amit én a páromtól ő meg a nagymamájától tanulta. Amit én inkább Olasz rakott tésztanak hivnék. Illetve igy hivom azóta mióta 1999-ben megismertem az internetet és vele a Drótpostagalamb egyszerűbb nevén a DPG receptes világát.Ott tettem először "közkincsé" ezt a finomságot.

Tehát:

Olasz rakott tészta

80 dkg darált hús,
50 dkg makaróni tészta,
30 dkg gomba,
20 dkg főtt császár szalonna,
30 dkg sajt,
0,5 l ketchup

Elkészités:

Az apróra vágott szallonát kisütöm, majd rádobom az összekockázott gombát. Megpárolom, majd hozzá adom a darált húst és együtt tovább piritom öket. Mikor elfőtte a saját levét felengedem az egészet ketchuppel, picit sózom. Hagyom meg rotyogni kicsit majd az egészet félreteszem.
A tésztát kifözöm, majd a felét egy kivajazott tepsi aljára teritem. Erre kerül az elkészitett húsos szósz, majd ennek a tetejére a tészta másik fele. Az egészet megszórom reszelt sajtal, valamint meglocsolom higitott ketchuppel. Sütöben fél óra alatt ropogós pirosra sütöm.

És a belőle készült receptes oldal is.

Még a legutóbb adós maradtam az igazi kijevi recept oldalával. Hát most elkészült.


Persze mint a képen is látszik a töltelékből a krumpli alá is jut rendesen. :-))
Az oldal a Nagy Levin blogtrainbol keszült némi kiegészitéssel.

Aztán holnap csinálom Szilviék családi receptjét az olaszos rakott makarónit amit ők nemes egyszerűséggel mindig is milánóinak hivtak holott nem sok köze van hozzá. De attól még nagyon finom. Úgyhogy arra is lehet készülni. :-))

Portsmouth

Vasárnap este mikor üzentek Szilvinek hogy nem kell visszamennie Bristol-ba akkor kapásból elkezdett mérgelődni hogy potyára tankolta tele az autót. Aztán össze néztünk és egyszerre mondtuk: Menjünk kirándulni! :-)) Két lehetőség merült fel bennem. Vagy visszamegyünk Chessington-ba a vidámparkba és megnézzük ami kimaradt vagy....elmegyünk Portsmouth-ba. A gyerekre biztuk a választást. Számomra teljesen meglepő módon a tengerparti várost választotta. Méghozzá azzal a feltétellel hogy keresünk "rendes" tengerpartot ahol "meg lehet a vizet fogni" ahogy ő mondja. Igy hát kedden reggel felkerekedtünk és irány Portsmout. A város amúgy régóta rajta volt a fejemben lévő virtuális listán az "ezt látnunk kell" kategóriában. Most ezt is kipipálhattuk. Legalábbis részben. Ugyanis nagyon hamar rá kellet döbbenem hogy ide bizony egy nap nem elég. Én nem tudom mostanában mindig ilyen helyekre megyünk ahol édeskevés az egy nap. Most is már az utiterv össze állitása kezdetén kiderült számomra hogy tuti nem jutunk el a Portchester Castle-ba. Egyrészt mert túl távol esik másrészt mert a többi látnivaló elviszi az időt, de hozzá kell tennem azt is hogy minden legkésőbb 5-kor bezár vagyis négykor már nem engednek be. Igy aztán a nap folyamán kiderült hogy nem fog maradni időnk az orrunk előtt lévő Southsea Castle-ra sem csak akkor ha elveszem a fiamtól a tengerpartozós idejét. Azt hiszem egyértelmű hogy a tengerpart maradt. Megérte!:-)) Tehát.....
Már kilencre lent voltunk Portsmout-ban. Szóval nagyon jó időt futottunk és parkolót is relative könnyen találtunk. Azt tudni kell hogy a városban nem mőködik a post cod-os tájékozódás mert mindig két mérföldel a megadott céltól dobott ki a map. Ugyhogy a jó öreg térképezős bóklászos műsort vettük elő. Ehez képest nem eltévedni igazi sikerélmény. :-))
Mivel nyitásig volt még egy óránk igy elsétáltunk a Gunwharf Quays felé hogy megnézhessük a Spinnaker Tower-t. Fölmenni nem akartunk de azért lentről meg kellet nézni.


Közben kaptunk egy kis előzetest a napi programból is.

Ugyanis a fő program a Portsmouth Historic Dockyard megnézéséből, bejárásából állt. Szerencsénkre van egy kedvezményes árú úgynevezett all inclusive ticket amivel bejárható az egész terület plusz egy háromnegyed órás hajókázás is bele tartozik.
Elsőként az 1860-as években épült HMS Warrior-t vettük célba. Ez egyike a leghiresebb és a mai napig vizen lévő hajóknak amit jeles alkalmakkor néha még manapság is "megsétáltatnak". Számomra érdekes hogy egy harcos nevű hajót nőneműnek tekintenek....:-))



Amúgy igazi hadihajóhoz méltóan csurig van fegyverekkel. No itt most nem csak az ágyúkra gondolok hanem minden másra is. Rengeteg puska, pisztoly, kard van felhalmozva az alsóbb fedélzeteken amikből három vagy négy is van hirtelen már nem is tudom pontosan csak arra emlékszem hogy még mindig megyünk lefelé és egyre sötétebb van.:-)) Főleg a kazánok szintjén. (vitorlával és gőzhajtással is működik)A mai ember számára érdekes látni hogy hogyan élet akkoriban a tengerészek. Megsúgom, nem volt könnyű életük.Kb. Egy órát töltöttünk a hajón majd tovább sétáltunk a következő célponthoz.
Ami a HMS Victory volt. Őt száz évvel korábban 1759-ben épitették, 850 fős legénysége volt és Lord Nelson parancsnoksága alatt állt kb. 14 ütközetben vett részt. Amúgy a világ legrégibb még ma is működő hadihajója. 1922-óta van a dokkban ahol próbálják megőrizni az utókor számára.



Mindenhol többször is figyelmeztetik az embert hogy az alsőbb fedélzetek belmagassága khm...hogy ne mondjam alacsony.



Mire itt is megcsodáltunk mindent addigra már fél egy volt. Ezért tartottunk egy rövid ebédszünetet. Az éttkezdében határozottan keveseltük a választékot a a hely méreteihez és a vendégek számához viszonyitva. Leginkább kávét és sütiket lehetett kapni. Igy végül szegény párom bárhogy is utálja csak szendvicset ettünk. Holott direkt azért nem vittünk itthonról kaját hogy ne kelljen neki szendvicset ennie. Nekem mindegy én bármit megeszek ha éhes vagyok. :-))
Ebéd után pedig sort keritettünk a hajókázásra. Fél óránként indulnak a túra hajók és...a szervezők valószinűleg azt hiszik gumiból van szegény jószág. Rengeteg ember bezsúfolnak. Az utasok egy részének állnia kellet ami a hullámverésben nem túl biztonságos. Főleg mivel az utasok jelentős része kisgyerek vagy idős ember. Mindegy azért megpróbáltuk élvezni. Bár fiam nagyon morgott hisz a tömeg miatt lényegében nem látott semmit. Szilvi elég magas igy felálva tudott fotózni. Minket lent pedig kárpótolt a Captain humora. Elképesztő dumát nyomott le végig az egész út alatt. S a jelek szerint puszi pajtása az összes ott állomásozó hadihajónak. Élvezet volt hallgatni.:-))


Azért végül kaptunk egy kis rááadást. Ugyanis az utasok java kiszállt a városi kikötőben mi pedig vissza akartunk jutni a Dockyard-ba igy fent maradtunk és a hátra lévő úton végre Márk is láthatott valamit. Ez határozottan jót tett a lelkivilágának.:-))
Végül megnéztünk a Mary Rose muzeumot illetve az Action Stations-t. Előbbi ugye mint a neve is emliti múzeum, az utóbbi pedig egyfajta keveréke a játszóháznak és a science mizeumnak.

Itt jól szórakoztunk, de odabent inkább játszottunk mint fotóztunk. Ugyhogy erről nincs képem.
Fél négy volt mikor azt mondtuk elég volt.Visszafelé tartva a kocsihoz pillantottam meg ezt a "vasalóházat". A normál épületekhez képes nagyon keskeny. De kétségtelenül mutatós.

A kocsiban némi küzdelem árán megértettük a navigátorral hova is akarunk menni aztán irány a tengerpart. Gyönyörű végig az egész partmenti út szebbnél szebb épületekkel. Sajnos itt már spórolnom kellet a fényképezéssel ugyanis a masina fölzabálta az összes elemet. Ide értve a tartalék tartalékát is. Igy az utolsókat a nagy vizre tartogattam.
Persze a part jó angol módi szerint kavicsos amit eléggé utálok, de szerencsére lent a viznél volt egy keskeny homokos réteg. Igy leginkább ott gyalogoltunk. Előkészületek ide vagy oda sec perc alatt vizesek lettünk. Márk pedig.....de inkább beszéljenek a képek.:-)))




A viz az olyan 20 fok körüli lehetett. Mert egy idő után megszoktam én is ami ennél hidegebb viznél nem igazán fordul elő. Márkot viszont nem érdekelte hogy hideg vagy sem. Szó szerint "megfogta" a vizet. S mindjárt tetőtől talpig. :-)) Szerencsére vittem neki váltó ruhát mert számitottam valami ilyesmire.
Egy órát pacsált a vizben majd elindultunk hazafelé. A kocsiban persze elaludt egyből. :-) Itthon pedig ment rögvest a fürdőkádba mivel pár kiló homok volt csak ráragadva mindehol. :-)) Mindent összevetve jó kis kirándulás volt. Remélem rá tudom venni a párom hogy egyszer menjünk majd még vissza és nézzük meg ami kimaradt.

További képeket a kirándulásról lehet nézni itt.

Azt élet műsoridegen....
Férjem pénteken mielőtt hazajött volna kérdezte az angol munka vezetőt hogy mit is fognak csinálni a következő héten. Mivel ő hétvégére hazajön hozzánk de az ottaniak van hogy bejárnak hétvégén is melózni ráadásul olyankor Szilvi területét is csinálták. Amivel neki öt hét alatt kellet volna elkészülnie. Három hét telt el eddig ebből és majdnem teljesen kész volt. A munka vezető megnyugtatta lesz munkája bőőőőőven még a következő napokban is hisz van még mit csinálni. Ez volt péntek délután. Vasárnap délután 6-kor kapott egy üzenetet miszerint hétfőn már ne menjen dolgozni mert kész lettek a munkával! Nem mintha meglepetés lett volna hisz Szilvi már előtte tudta ezt végtére is nem hülye és huszonsok év szakmai tapasztalattal a háta mögött szinte percre pontosan meg tudja mondani meddig tart egy munka. Ezért is kérdezett rá pénteken. De hát egy angol szemtől-szembe sose ad elutasitó választ. Inkább majd később telefonon, másokon keresztül üzenve.....
És még örülhetünk hogy nem vasárnap este szokott visszamenni mint eleinte hanem csak hétfőn hajnalban. Ugyanis akkor már félúton lett volna pont mikor kiderült volna mindez....
Ha az első eset volna lehet meglepődnénk, de sokadik. És szidjuk a magyar mentalitást mindig. Holott van olyan az angol is....

Márk baba-album

Már nem is emlékszem mikor kezdtem bele Márk baba-albumjába. De arra igen hogy eredetileg a szülinapjára akartam vele kész lenni. Persze nem sikerült...
Teljesen még most sincs kész mert a boritó és a zárólap hiányzik de a belső tartalom megvan. Néhány kép izelitőnek:




A teljes albumot meg lehet nézni itt.
A felhasznált anyagokról....na ez az amire szégyen és gyalázat de nem emlékszem. Egyrészt némelyik oldal már régebben készult, másrészt.....van lassan 100 gigányi freebies gyüjteményem. Hát abból készült. :-))

Blog Candy

Soha nem vettem részt még blog candy játékban. De valahol el kell kezdeni.
Mivel az egyik kedvenc scrap oldalam a Scrap.hu játékot hirdetett úgy döntöttem megpróbálom.
A képen látható virágcsomagok egyikét lehet most megnyerni. A Vadvirágos réten című cikkből többet is megtudhatsz a virágokról.

A játék szabályai:
1. Tedd ki a blogodra a fenti képet és linkeld hozzá a Scrap.hu Vadvirágos réten című cikkét.
2. Majd küldj egy e-mailt a blogod linkjével és a neveddel együtt a kitclub@scrap.hu címre.
A játék augusztus 20-án zárul, az addig beérkező blogok között sorsolnak, a szerencsés nyertes pedig szabadon választhat magának egy virág csomagot és egy tasak miltonkapcsot.

Sok szerencsét!

Elkészült egy újabb recept oldal. A hétvégére főztem brassóit. Még a férjem tanitott meg rá huszonsok évvel ezelőtt mert a mi családunk nem ismerte ez az egyszerű de nagyszerű ételt. Azóta is ugyanúgy készitem.

S ha már konyházunk. A héten eszembe jutott egy rég elfeledett receptem. Nem csináltam már vagy tiz éve. Nemes egyszerűséggel csak göngyölt husinak hivom és amolyan véletlen szülemény volt, de nagyon megszerettük. Az eredeti receptem úgy festett hogy végy egy vékonyra kiklopfolt sertés comb szeletet, tegyél rá egy szeletke füstölt szalonnát, egy karika lecsókolbászt, egy karika csemege ubit és nem vagyok már benne biztos de mintha ment volna bele egy hagyma karika is de mondom ez mar nem tuti. A husit tekerd fel hústűvel tűzd össze és rakd lábosba. Kis viz mehet alája. Kb. egy óra alatt elfő a viz ekkor két oldalán megpiritom a husit. Rizibizivel tálalom. Hát valahogy igy festett eredetileg. Nos kérem. Itt füstölt szalonna az ugye nincs, már olyan igazi füstölt (amit otthonról hozattam azt meg a fiúk egy hét alatt felfalták). Lecsókolbász szerűség van, de eléggé arany áron szóval azt nem "pazarolnám" igy el. Mihez is kezdhetnék igy.... ezen morfondiroztam. Aztán fogtam a szelet comb husit rátettem egy szelet bacon-t egy karika hagymát, feltekertem és megtűztem. Lábosban kis vizen egy órát pároltam végül mikor a viz elfőtt kétoldalt megpiritottam majd hogy legyen szaftja egy pici vizzel újra összeforraltam. Rizibizivel tálaltam. Gyerekem két pofára ette! :-)) És nekem is izlett. Hát így néz ki az ujragondolt göngyölt husim.

Jó étvágyat!

Együtt

Újabb hagyományos próbálkozásom. Páromnak csináltam meglepinek mivel mostanában csak hétvégén látjuk.
Az alap az most is hullámkarton kicsit megtépkedve. A háttérpapirok K&CO kínálatából. A fotót maszkoltam, a keret részét szépiával szineztem. Majd nyomtatás után pigment inkel kicsit körbe húztam még a széleket.
A felirat az glitter glue egy kis tea filterrel szinezett papirra amit száradás után kivágtam. Amúgy pocsék vagyok vágásban mert remeg a kezem. :-) Szóval olyan AS szabvány(ahogy sikerül). :-)) Kapott még egy kis szalagot, virágokat és kevenceim a lepkéket.

Közkívánatra

Közkívánatra akkor jöjjenek a teáskannák. :-)) A vasárnapi szerzemények:




Ezek pedig az elmúlt néhány hét szerzeményei:



És akkor már legyen itt a teljes gyűjtemény igaz ezeket megmutattam már egyszer.



Az ominózus legeslegelső példány amivel elkezdődött az egész mánia: