Azért én még háloszobáznék kicsit a kommentek kapcsán. Szóval a gyerek szobájával az a gond hogy az nem szimpla hálószoba hanem gyerekszoba. Vagyis az alvós funkció a legkevésbé érdekes benne. Amúgy hogy a fiam szavaival éljek neki nem kuckó kell hanem játszótér ahol játszhat. Kuckót ha kell köszöni épit magának sajátot takarókból és párnákból. :-)) De mivel ő még néha szeretne játszani igy arra kéne neki a hely. Egy-két év múlva már tuti nem lesz ilyen gond addigra már inkább a csajokat lesi majd. :-))
Amúgy szokogatjuk a lakást. A nappali sötétségét szoktam meg legkönnyebben. Főleg mert örökké az ablakot lessük. Na nem mintha a piros téglák nyújtanának oly érdekes látványt. Nem. Hanem a mozgás. Rengeteg madár van, mindenféle fajta. A fölső lakók etetik őket igy ide vannak szokva rendesen. Jár erre reggel 7 és 8 között egy mókus is minden áldott nap. És tegnap erre tévedt egy szép nagy fekete macsek is. Őt eddig még nem láttam, de a többieket igen. Lesz még itt nagyüzemi fotózás! Csak rá kell szánnom magam...
A fölöttünk lakónak van egy pitbull szukája. Nem szeretem ezt a tipust a rossz híre miatt, de mikor egyik délelőtt becsattogot hozzám a nyitva hagyott ajtón és fülig érő szájjal körbenyalt akkor gyorsan szivembe zártam. :-))
A lakásban tetszik nekünk nagyon hogy mindhárman primán filmezhetünk a saját gépünkön, mégse zavarjuk egymást. Régebben ez gond volt. Itt nem.
És akkor jöjjön a konyhám. Ez is hosszú és keskeny mint a legtöbb helységünk.


Igaz meleg viz az még nincs benne mint ahogy a fürdőszobába se. Viszont kivállóan elférek benne hála a rengeteg rakodó helynek. :-)) Szóval ezt könnyű megszokni. Jelenleg azon imádkozom hogy legyen szerencsénk és érkezzen a mosógép mert már nagyon hiányzik. Van ugyan egy mosoda a közelben, de iszonyat drága, a kézi mosás ugye ezen az éghajlaton nem praktikus kivéve ha feltett szándékunk megrohasztani a ruhákat szóval azt inkább kihagyom. Összeségében....alakulunk, alakulgatunk.