Cornwall 5. nap - Plymouth

 Plymout-ba főleg a hatalmas akvárium miatt mentünk, ami egy víz alatti folyosóval is dicsekedhet. Hát ez utóbbiról lemaradtunk, mert épp le volt zárva/takarva mert valamiért a teknősök úgy döntöttek nyitnak egy új ajtót az üvegen át. A gondozóik se értették mitől van ez hogy full gázzal mennek neki az üvegnek és a teknőspáncél bizony komoly károkat tud okozni. Szerencsére azért így is maradt bőven látnivaló. Picit a városban is bóklásztunk, fagyiztunk, kajáltunk.

Innen indult az első telepes hajó a Mayflower Amerikába  1620-ban.

A háttérben ott az akvárium épülete.

Itt ebédeltünk, híres ennek a helynek a majd félméteres hot dogja, bár csalnak mert két darabból áll. :))

Cornwall 4. nap - St Michael’s Mount - Mousehole

A St Michael’s Mount egy ősi árapály sziget aminek a megközelítése esetleges. Apálykor simán be lehet gyalogolni a kövekből kirakott úton. Dagálykor viszont csak hajóval/csónakkal lehet megközelíteni. Mi egy dagály napot fogtunk ki, szinte az egész nyitva tartási időt lefedte az emelt vízszint. A kastélyt a 12. században kezdték építeni és amúgy lakott, a jelenlegi tulajdonosok ősei 1659-ben vették birtokba. Csak egy része látogatható és kiemelten figyelmeztetik a látogatókat, hogy fölvezető ösvény nem éppen a könnyű kategória. Így mi ezt kénytelenek voltunk kihagyni és csak a lenti kis falut jártuk be.

Itt még egy pici kilóg a szigetre vezető útból. De a következő képen már csak halványan látszik az út a víz alatt.

A sziget kikötője.

A sziget után egy olyan kis faluba mentünk ami lényegében a neve miatt érdekelt minket. Mondván látnunk kell azt a helyet amit Mousehole-nak vagyis egérlyuknak hívnak.Tényleg pici. :))

Cornwall 3. nap - Land's End - St Ives

 Anglia legnyugatibb szárazföldi pontja Land's End, ahová több száz éve járnak az emberek nézni a semmit. :)) Mára kicsit vidámparkos jelleget öltött a dolog ami minket annyira nem érdekelt. De az ominózus táblát megnéztük, szóval ez amolyan "itt is voltunk" célpont volt. 

A tábla amiért az emberek ide jönnek:

A komplexum bejárata. 

Mivel a vidámpark szerű szórakoztató elemek minket nem érdekeltek, így gyorsan végeztünk éltünk hát a lehetőséggel, hogy alig 20 mérföldnyire van St Ives. Népszerű városka és több évtized után végre homokos tengerpartot is láthattunk. Az itteni partok többsége kavicsos szóval húsz év alatt most először sikerült homokos partot kifogni. Ha sejtettem volna milyen jó idő lesz akkor készültem volna kis pacsálásra, de így csak élveztük a látványt.

Meg az ebédet. Életem első scallops/fésűkagyló/Szent Jakab kagyló kóstolása volt. Finom nagyon és a kajafotózás még mindig nem az erősségem, főleg ha éhes vagyok. :)) 

Cornwall 2. nap - Tingatel

Félig a szárazföldön, félig pedig egy a cornwalli tengerbe nyúló, csipkézett hegyfokon épült Tintagel kastély Nagy-Britannia egyik leglátványosabb történelmi helyszíne. Az Artúr mondakörhöz köthető kapcsolata pedig talán még híresebbé teszi. Még úgy is, hogy mára szinte semmi nem maradt belőle. A hely története még a római birodalom idejére nyúlik vissza. Krisztus után 450-től 650-ig Tintagel virágzó és jelentős hely volt, amely szorosan részt vett a mediterrán világgal folytatott kereskedelemben. Valószínűleg a cornwalli királyok székhelyének emlékei inspirálták a 12. századi írót, Geoffrey of Monmouthot, hogy a Britannia királyainak története című művében Artúr királyhoz kötötte a helyet. Ugyanakkor a cornwalli és breton írók Trisztán és Izolda szerelmi történetét is Tintagelhez kötötték. Ezek a legendákkal való összefüggések viszont arra késztették a rendkívül gazdag és ambiciózus Richárdot, Cornwall grófját, hogy az 1230-as években itt építsen várat. A helyszínnek nem volt katonai értéke úgy tűnik, hogy csak a legenda inspirálta őt arra, hogy itt építkezzen. Így jóval azután, hogy a vár hanyatlásnak indult, mitikus asszociációi életben tartották az érdeklődést Tintagel iránt.

A terep nehéz sokat kell mászni, mert hatalmas szintkülönbségek vannak, plusz távol is van az itt lévő falutól ahol parkolni lehet. Mozgásszervi problémákkal, túlsúllyal elég nagy kihívás volt, de juszt is felmásztam mindenhová ahová akartam.:)) 

A szigetet a szárazfölddel összekötő hidat alig pár éve adták át, de már javítani/renoválni kell, így sajnos nekünk csak ez a látvány jutott.

e helyett

A helyi Instagram pont:

Miután visszakecmeregtünk a faluba úgy döntöttünk, hogy jó gyerek módra fagyit fogunk ebédelni. :)) Ez a kis bolt vagy harminc félét árul a híres "cornish" fagyiból.

 Ez után gyors látogatást tettünk a közelben lévő Boscastle-i boszorkány múzeumban.