Ezen a télen valahogy ránk jár a rúd betegségügyileg. Márkot megint kiütötte a takony. Hogy nincs jól az már abból is látszik hogy kilencig aludt, illetve tizig mert óra átálitgatás van ugyebár. Holott rendesen hat óra - fél hét a maximum amig alszik. Szóval tuti holnap itthon marad. Pedig reméltem hogy kibirja ezt az egy hetet már a tavaszi szünet előtt.....erre tiz perc alatt teli trombitált egy fél doboznyi papirzsepit pedig az nem kevés.....
Tegnap bementünk cipőt nézni neki mert a fogyasztói társadalom jegyében a januárban vett suli cipő bemondta az unalmas. Azért ezt kissé sokkkkaltam, mert oké fél évente kell új az rendben van. Na de két hónap?!? Erre rá kellet hogy ébredjek lassan semmit nem lehet venni ebben a mi kis szép városkánkban. Vagyis mehetünk át Hamel Hemstead-be valamelyik nap mikor jobban lesz. Mondjuk amúgy is át akarunk menni mert felfedeztem hogy megjelent a szobabiciglinek egy olcsóbb generációja. Már tavaj óta nézegetem őket de eddig drágáltam a legolcsóbbat is. Most leestek az árak felére igy tudunk venni egyet. Ránk fér mert fizikailag kezdünk mindketten leépülni Szilvivel és kell egy kis mozgás. Ráadásul ez nem is időjárás függő, hiába esik kint ezt vigan tekerhetjük idebent. :-)Már csak abban reménykedem hogy nem csukódik majd össze alattunk szegény, mert a terhelhetőségi fölső súlyhatárba éppenhogy beleférünk. :-)))
Amúgy pedig kezdek morcos lenni mert Oszi barátunk hetek óta nem tud kikecmeregni ide hozzánk az új parabolánkal. Jó, megoldjuk a dolgot, de ennyit letölteni sem lehet, arról nem is beszélve hogy lassan a fülemen folynak ki a sorozatok. Néha szivesen néznék már egy kis Discovery-t vagy Animal Planet-et is.....de majd ennek is eljön az ideje remélem hamarosan.

Csak hogy aki nem járt még ilyenen az is sejtse miről is beszélek. Hogy mi is az a car boot sale. Ezt várjuk hát olyan nagyon. Ez olyan nekem mintha a múzeum látogatást összekötnénk a parkbeli sétával és a kedvenc hobbinkal. Valami eszméletlen jó hangulatuk van. A tegnapin is.....hát éreztük hogy vidékebre mentünk mert az árusok már messziről köszöntek, megszólitottak, amiket megfogtam tárgyakat arról elmesélték amit tudtak. Szeretem ezt nagyon.

Napok óta gyönyörűségesen süt a nap. Igaz reggelente minuszokat mutat a hőmérő, de délre mindig felmelegszik. Ezért úgy döntöttünk kihasználjuk az ajándék napsütit és elmegyünk car boot sale vadászatra. Tudjuk hogy java részt majd csak egy hónap múlva nyilnak, de úgy voltunk vele hátha szerencsénk lesz. Hát itt a környéken nem volt sajnos semmi, igy el autóztunk kicsit messzebbre. Milton Keynes-ben szerencsével jártunk. Nem gondoltam volna hogy ilyen messze lesz. :-)) Gyerek látványosan végig unatkozta az utat oda-vissza.De a lényeg hogy egy szép régi templom tövében találtunk valami car booty szerüséget. Kicsi volt és kevés árus, de végre valami. Hiába no itt a tavasz és mi imádjuk ezt. Megint gazdagodott a gyüjteményem egy teás kannával.:-)) A többire várni kell még egy hónapot....hosszú lesz....

Tegnap mozi nap volt. Szilvi ráunt a sorozatok nézésére. (ugye nincs parabola szóval férjem lett a müsor szolgáltató) Igy aztán megnéztük többek közt a Made In Hungáriát. Régóta vártam ezt a filmet hisz a Hungária és vele Fenyő Miki a gyerekkori kedvencem. Hát nézzük a filmet szépen. Én meg azon kapom magam fél óra múltán hogy valami nem stimmel, fészkelődöm, érzem hogy gyorsul a pulzusom, emelkedik a vérnyomásom. De nem jöttem rá mi a baj egész addig mig a fiam a párnát a falhoz vágva nem közölte hogy ő ezt nem nézi tovább merthogy ugyanaz az idegbeteg hangulat árad belőle mint ami otthon mindenhol jelen van. És ekkor leesett a tantusz hogy igen igaza van a gyereknek tényleg az idegbajos hullámok hatottak rám negativan. Mert sugárzik a filmből. Ami nem csoda hisz magyar film, persze hogy a jellegzetes magyar hangulatot sugározza. Ráadásul visszavisz minket a multba gyerekkorom jo kis kommunista miliőjébe, ami rátett mégegy lapáttal a hangulatra. Férjem is felmorrant valamit hogy hülye komcsi rendszer vagy valami. Erre mondtam neki hogy érdekes gyerekkorunkban teljesen természetes volt hogy abban éltünk. Nem fájt ennyire. Mert nem ismertünk mást. Most mióta tudjuk mia van ODAÁT azóta zavaró ez csak. Mióta éltünk máshol is és sokszor évekig nem tapasztaljuk milyen a magyar levegő azóta hat ránk ez ilyen intenziven. Mindenesetre újabb megerősitést kaptam nem tényleg nem akarok többé Magyarországon élni. Jó lenne gyerekkorom emlékeit olyan szépnek megőrizni amilyenek, de az ilyen élmények hatására valami megváltozik.....
És akkor még csak azt se mondhatom hogy rossz volt a film. Mert nem volt rossz. Csak....magyar volt.

Megint nem szaporodnak a bejegyzések, mert semmi különösebb nem történik. Fődögélünk a saját levünkben. Várunk a visszajelzésre a council-tól hogy hogyan tovább. De egyenlőre semmi. Végtére is nekik nem sürgős.... :-(
Múlt hétégén Osziék elvitték a parabolát, mert a UPC ki akarta cserélni. Azóta nincs tévé és ez rendesen megfekszi a gyomromat hisz nem csak computer függő vagyok de tévé függő is. Igy most máshonnan kell a napi betevő tévéműsorhoz jutnom. Egyenlőre még győzzük letöltéssel, aztán remélem jövő hétvégén megérkezik az új antenna. Ha el nem felejtem hozatok velük tojás festéket is, mert az utóbbi két húsvéton nem jutottam hozzá igy nem is tudtam "igazi" festett tojást csinálni csak amolyan "hamisat". Márpedig a húsvéthoz nekem a szines tojás hozzá tartozik! Hiába na vannak még berögzült dolgok. Viszont a locsolkodást gyerekkorom óta utálom. Szerencsére a férjem se forszirozza a dolgot. A fiam pedig kimondottan utálta mikor otthon voltunk, mert hogy az oviban nem elég hogy meg kellet locsolni a lányokat, de végig is kellet puszilni az összest és ezt a fiam már nem tolerálta. Még hogy ő idegen csajokat puszilgasson! Egy (akkor még) hét éves összes feháborodásával egyszer s mindenkorra kikérte magának! :-)))