2016. december 31., szombat
2016. december 25., vasárnap
Rövidke karácsonyi szösszenet a múltból a Határátkelőn.
„Kanada, 2000. december
Az első külföldön töltött karácsonyunk nagyon különleges volt. A kanadaiak ugyanis imádják a karácsonyt. Ennek köszönhetően november végén mindig van egy nagy parádé, ami a karácsonyi szezon kezdetét jelöli. Ekkor díszítik föl a házakat kívül belül egyaránt és ekkor állítják fel a karácsonyfát.
Van valami különös meghitt hangulata ezeknek a heteknek, amit szavakkal nehéz visszaadni. A mindig friss hó eltompítja a város neszeit, betakarja és ünneplőbe öltözteti. Az utcasarkokon karácsonyfákat állítanak, a gyerekeknek van kisvasút és állat simogató (ingyenes). A bátrabbak pedig ülhetnek a Mikulás ölében is. :-))
Még egy polaroid képet is kaptunk ajándékba erről a nagy találkozásról. Mindez együtt valami fantasztikus hangulatot eredményez. Szívünkbe lopta magát nagyon.
A tél amúgy is mindig gyönyörű volt rengeteg hóval, hideggel és még több napsütéssel. Kimondhatatlanul élveztem, hogy mint egy gyerek hempereghetek a hóban. A fiamról nem is beszélve.
Az első télen leszokott a babakocsiról, mert térdig érő hóban képtelenség volt vele közlekedni. De inkább gyalogolt a mínusz 38 fokban, csak hogy mindennap lemenjünk a kisvasúthoz. Ő vasutazott, azalatt én hozzáfagytam a korláthoz, de semmi baj, jövünk holnap is... :-))
Különlegesség volt számomra, hogy a városban a hókotrók nem csak félretolták a havat, de teherautókon hordták ki a városból, különben nem lehetett volna tőle közlekedni, annyi volt belőle.
Beszélni kell még a jótékonyságról is. A kanadaiak egész évben szeretnek jótékonykodni, de a karácsonyi szezonban turbófokozatra kapcsolnak. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a legszegényebbeknek is legyen ünnepi ebéd-vacsora az asztalon és pici ajándék is jusson a fa alá.
A rászorulók elmehetnek a lakóhely szerinti kijelölt helyre és ott részben összeállított élelmiszercsomagot kapnak, illetve a meg lévő készletekből válogathatnak, hogy mit szeretnének maguknak.
Plusz egy külön teremben lehet a család minden egyes tagjának egy-egy ajándékot választani. Mert a boldog karácsony mindenkinek jár.”
„Kanada, 2000. december
Az első külföldön töltött karácsonyunk nagyon különleges volt. A kanadaiak ugyanis imádják a karácsonyt. Ennek köszönhetően november végén mindig van egy nagy parádé, ami a karácsonyi szezon kezdetét jelöli. Ekkor díszítik föl a házakat kívül belül egyaránt és ekkor állítják fel a karácsonyfát.
Van valami különös meghitt hangulata ezeknek a heteknek, amit szavakkal nehéz visszaadni. A mindig friss hó eltompítja a város neszeit, betakarja és ünneplőbe öltözteti. Az utcasarkokon karácsonyfákat állítanak, a gyerekeknek van kisvasút és állat simogató (ingyenes). A bátrabbak pedig ülhetnek a Mikulás ölében is. :-))
Még egy polaroid képet is kaptunk ajándékba erről a nagy találkozásról. Mindez együtt valami fantasztikus hangulatot eredményez. Szívünkbe lopta magát nagyon.
A tél amúgy is mindig gyönyörű volt rengeteg hóval, hideggel és még több napsütéssel. Kimondhatatlanul élveztem, hogy mint egy gyerek hempereghetek a hóban. A fiamról nem is beszélve.
Az első télen leszokott a babakocsiról, mert térdig érő hóban képtelenség volt vele közlekedni. De inkább gyalogolt a mínusz 38 fokban, csak hogy mindennap lemenjünk a kisvasúthoz. Ő vasutazott, azalatt én hozzáfagytam a korláthoz, de semmi baj, jövünk holnap is... :-))
Különlegesség volt számomra, hogy a városban a hókotrók nem csak félretolták a havat, de teherautókon hordták ki a városból, különben nem lehetett volna tőle közlekedni, annyi volt belőle.
Beszélni kell még a jótékonyságról is. A kanadaiak egész évben szeretnek jótékonykodni, de a karácsonyi szezonban turbófokozatra kapcsolnak. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a legszegényebbeknek is legyen ünnepi ebéd-vacsora az asztalon és pici ajándék is jusson a fa alá.
A rászorulók elmehetnek a lakóhely szerinti kijelölt helyre és ott részben összeállított élelmiszercsomagot kapnak, illetve a meg lévő készletekből válogathatnak, hogy mit szeretnének maguknak.
Plusz egy külön teremben lehet a család minden egyes tagjának egy-egy ajándékot választani. Mert a boldog karácsony mindenkinek jár.”
2016. december 23., péntek
2016. december 20., kedd
MBBK Karácsony
A Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége karácsonyi titkos-sorsolós-ajándékozós játékot hirdetett. Secret Santa ahogy az angolok mondanák. Nekem Kaufman Ili a nemvagyegyedül blog írója lett az akit meg kellet ajándékoznom. Ili egy életmód tanácsadó blogot vezet. Mindenféle témában érdekes posztokat lehet olvasgatni nála. A Nevadában töltött tíz hetes kalandozásáról szóló írásokat még csak most kezdtem olvasni, de mire ez a bejegyzés megjelenik biztos a végére érek. :)
Ismeretlen emberekkel én mindig bajban vagyok mit kéne írni nekik, vagy milyen ajándékot vegyek. Szóval csak remélni merem hogy örülni fog az apróságoknak amiket küldtem. Persze becsomagolás előtt jól elfelejtettem fotózni, úgyhogy a netről voltam kénytelen összelopkodni a képeket.
Akitől pedig én kaptam ajándékot az Andrea (bandita) a Kezem Nyomán blog írója. Gyönyörű manikűröket lehet nézegetni a blogján. Pedig én eléggé kritikus vagyok a témában, de tényleg szépeket ajánl. Az ajándékom nagyon aranyos. Látszik hogy bele olvasott a blogomba. Így kaptam tőle egy tündérkével díszített üvegcsét. Külön örültem a dunakavicsnak, mert egyrészt nem ettem már vagy húsz éve, másrészt megmutathattam a fiamnak hogy milyen is egy retro magyar édesség. A kedves sorokért is köszönet jár. Nagyon jó meglepetés volt. :)
2016. december 14., szerda
Adventi meséink - Mézeskalács, pulyka, puncs
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)