Mivel Márk mindenáron bele akart hapni a mezeskalács házikó kéményébe igy muszájos voltam sütni neki megehető mézeskalácsot is. Persze ez kevésbé kivánatos mint a házikó, viszont együtt csináltuk, gyurmáztuk ki a figurákat. Közben törölgettük egymás orrát kinek mikor volt épp szabad a keze mivel mindketten jó taknyosak vagyunk. Hülye fejemmel bolti mixet vettem igy elég érdekes lett a tészta állaga első nekifutásra viszont nagyon finom.
A hétvégén Szilvivel újra megpróbáljuk a lúdlábat mivel nekem egyedül nem sikerált igy most együtt. Hiába no a sütikhez nem értek. Bármilyen kaját megfőzök, de sütit sose sütöttem. Ideje ezt is megtanulni. :-))
A hangulatunk kezd karányonyiasodni, de a hó az nagyon hiányzik hozzá. Félek idén nem lesz fehér a karácsony a tavaji is csoda volt. Viszont az eső az esik szakadatlanul.
Jut eszembe az otthoniaknak ma van Mikulás! Nálunk Kanada óta a Mikulás karácsonykor jön. Fiam ki is kérte magának otthon minden évben hogy mi a csudának jön előbb meg hogy karácsonykor miért Jézuskázik körülötte mindenki. És az oviban szünet után mikor megkérdezték tőle hogy "na mitt hozott a Jézuska?" akkor orditva közölte hogy neki a Santa hoz ajándékot karácsonykor nem pedig a Jézuska. Szóval jó amerikai lenne a gyerekből. Azóta eltelt pár év kezdi a dolgokat jobban megérteni. De még mindig szentül hisz a Mikulásban pedig már elmúlt tiz éves is és még mindig irritálja mikor azt hallja valakitől hogy a Jézuska hozza az ajándékot. De mára már diplomatikusabb és mindig közli hogy ez a Jézuska szülinapja tehát ő az akinek ajándékot kell kapnia nem pedig adnia. Hát most erre mit lehet mondani. Végül is logikusnak logikus. :-))