A guta egyszer úgy is meg fog ütni! A téma adóbevallás. Jó persze mondhatni kicsit késésben vagyunk vele hisz az adóév vége áprilisban van. De gyakorlatilag januárig be lehet adni online. Tavaly ugye megszivtuk mert a hülye kacifántos kifejezések és a többféle adóforma között eltévedve valamit elszúrtunk s csak félig sikerült kimagyarázni a hivatalnál. Így született egy szép kis összegű adótartozásunk amit azóta se sikerült kifizetni. Na idén gondoltuk okosabbak leszünk hivtunk hozzáértő egyént ki gyakorlottabb a témában lévén egy épitő brigád feje kiknek minden papirmunkát ő intéz plusz még aki becsúszik. Gondoltuk gyakorlottab is a hivatali angolt is jobban érti már mint mi és ráadásul még magyar is szóval nem lesz hiba nem lesz félre értés. Kitöltjük szépen az összes rublikát végül addig csűrve-csavarva a dolgokat hogy a tartozásunk java része eltűnjön a túlfizetett adónak köszönhetően a fenmaradó háromszáz valahány fontot csak ki tudjuk már fizetni. Örültünk neki mondván ha adóvisszatéritést nem is kapunk belőle, de lagalább az adóságunk csökken. Erre ma jön egy levél az adóhivataltól, mert időnként küldenek kérvén hogy ugyan fizessük már ki a tartozásunkat nekik. No ma megint jött egy ilyen levél miszerint is a tartozásunk nemhogy csökkent volna de még nőtt is az ominozus háromszáz valahány fontal amiről mi azt hittük annyi csak már a tartozásunk. Hát ennyit a hozzá értésről! Csöbörből vödörbe estünk. Ezzel az erővel kitölthettem volna magam is. Nagyobb bajt már úgyse csinálhattam volna én se....

Másik nyomorom hogy nem kapok se égen se földön savanyú káposztát igy a karácsonyi töltött káposztának valószinűleg lőttek. Nem mintha nyomna bármit is a latban hisz januártól igy se tudjuk mi lesz velünk. Munka ugye nincs. A tartalékok elfogytak. Az alagút végén mégy egy kornyadt gyertya csonk se világit. Szóval megint vakrepülünk....csak már megint nem tudom ezen most sirjak vagy nevessek.