Kint süt a nap és persze ennek köszönhetően jó hideg van. -4 fok. Tegnap kimentünk, de a gyerek ráfagyott a biciklire. :-)) Ma is nézegettünk kifelé. Hiába no elszoktunk mi már attól hogy hideg legyen. Így bentről a meleg szobából szép a napsüti, de kimenni annyira nem akarózunk. Még ha esne egy kis hó, de hát ez ugye nem túl valószínű. Akkor hat elefánttal se lehetne visszatartani.

Holnap év vége. Ilyenkor a legtöbben készítenek egyfajta számvetést. Régebben én is csináltam, de az utóbbi évek annyira összefolytak hogy egyszerűen elmaradt. Vagy csak szokás szerint fejben összegeztem a dolgokat. De most valahogy kedvem van rágódni ezen. Mintha enélkül nem lenne min rágódni.
Szóval:
Az idei év a helybe topi éve volt. Ismét. Csöbörből ki vödörbe be.
Az év nem jól kezdődött, hisz nem igazán volt munka. Munka nélküli segélyt nem kaptunk.
Kaptunk viszont lakástámogatást.
Január-Februárban beadtuk a papírokat a kék kártyához. Április végére megkaptuk mindhárman. Szóval hivatalosan is itteni lakossá váltunk.
Húsvétkor a gyerek túl eset a fitymaszűkület műtéten. Szerencsére jól viselte igy szépen megúsztuk mondhatni.
Volt egy nyúlfarknyi kirándulásunk Cambridge-be. Szép volt nagyon. Legalábbis nekem nagyon tetszett a város sokkal barátságosabb Oxford-nál.
Nyáron Márk kijárta a primary school-t. Szeptemberben elkezdte a high school-t. Új suli, új egyenruha és a régi barátok. Már amennyire barátnak lehet nevezni őket. De azért örült hogy legalább az arcok ismerősök maradtak.
Márk nyáron megtanult biciklizni és egy kicsit úszni.
Kisebb-nagyobb kihagyásoktól eltekintve nincs munka egész évben. Szilvi a nyáron bejutott egy gyárba végre. De csak három hónapig tartott. Tapasztalat szerzésnek jó volt. Azóta megint itthon.
Volt egy szuper jó kirándulásunk Bath-ba. Márk itt ült először életében hajón. Már a kompot kivéve, de az nem ugyanaz.
Hobbimmá vált a scrapbook. Azt hiszem ez egy életre szóló szerelem lett a fotózás mellet. Bár mikor ilyen a helyzetünk kevesebb fénykép is készül.
Megvolt számomra az első nagy számítógépes játék szerelem is. A Sims. De nem tartott túl sokáig. :-))
Sikerült végre összerakni egy második számítógépet. Így akkor is tudok internetezni ha mind itthon vagyunk.
A karácsony az bizony sose volt még ilyen. Üres volt a fa alja lényegében. Leszámítva pár letöltött játékot a gyereknek. Napokig embert se láttunk. Szerencsére azért a kaja legalább félig meddig ünnepi volt. Hangulatunk ugyan semmi. Hisz már a fát is alig akartuk felrakni. Ami elárul mindent, hisz legkedvencebb ünnepünk a karácsony.
A szilveszter valószínűleg hasonló lesz. Nélkülözve minden ünnepiességet. Van helyette viszont kilátástalanság és elkeseredettség.
Hát röviden ez volt az elmúlt év. Jut eszembe mindjárt negyven leszek és ez eléggé rémisztően hat rám. :-)) Igaz ez már a jövő évhez tartozik....