Megint eluralkodott rajtunk a "patópálúr" hangulat. Mindent húzunk-halasztunk. Pedig menthetetlenül tenni kéne a dolgokat. Májusban lejár a lakás szerződésünk, az ügynökség hetekkel ezelőtt kiküldte a levelet miszerint nyilatkoznunk kéne hogy megyünk vagy maradunk-e. Csakhogy előbb be kéne mennünk a council-hoz hogy akkor most hogyan tovább. Mivel munkanélküli a család igy ők fizetik a lakbérünket. Most nem tudjuk fizetik e tovább vagy inkább adnak saját council lakást nekünk. Vagy mi lesz? Jó lenne tudni ezt mivel túl sokág nem húzhatjuk a válasz adást az ügynökség felé. Én mondjuk szivesebben maradnék itt. Megszoktam, belaktam a lakást. Relative türhető a szomszédság. Jó helyen van és még a suli is közel, egyszerűen megözelithető ezért tud a fiam egyedül járni. Ha elmegyünk, ki tudja hol kapunk másikat, milyen környéken. Mondjuk nem mintha túl sok választásunk lenne, mondhatni "koldus ne válogasson". De azért én akkor is fázom előre az egésztől.
Kocsink is döglődik. Kéne másikat venni....ezen még rágódunk kicsit. De küzd az emberben a skót szellem. Miszerint jo autóra nincs pénzünk, rossz autó meg itthon is van akkor minek vegyünk másikat. De ha egyszer végleg bemondja az unalmast akkor nézhetünk, mert kocsi nélkül itt érdekes akadályverseny az élet.