Kirándulás -Wales

Nem is tudom hol kezdjem a tegnapi napunk leírását. Talán ott hogy kirándulni voltunk! :-)) De nem csak úgy effektíve kirándulgattunk. Már többször meséltem hogy férjem néha alkalmi csomag szállitást végez Oszi barátunknak. Ezúttal is ebből indult a dolog. Hogy el kellene menni néhány csomagért. Kiderült hogy a cím Wales-ben van. Egyből fölcsillant a szemünk hogy akkor összekötjük a kellemest a hasznosal és kirándulunk végre egyet. Hisz Wales-t látni régi álmom volt. Ezért aztán tegnap hajnali hatkor kocsiba ültünk és neki indultunk.
Mivel nem volt lehetőségünk ott éjszakázni igy muszáj voltam mindent ami érdekelt bele zsúfolni ebbe az egy napba. Persze az időjárás az hozta a szokásos formáját mindenféle ígérgetés ellenére. :-))
A csomagok felszedése után első uticélunk a Castell Coch volt amit hivnak Red Castle-nak is nem tudom miért illetve Fairytale kastélynak is na ezt már inkább megértem hisz valóban úgy néz ki mintha a meséből felejtették volna itt.
Ugye irányítószám navigátorba beüt….erre közli hogy a kastély a semi közepén van.:-)) Mondom jó semi gond a sateliten ahogy néztem körben erdő veszi körül biztos ez a baja. Elindulunk, majd a navigátor egyszer csak az autópálya kellős közepénél jelzi hogy szerinte célhoz értünk. Néztünk mint az a bizonyos boci az újkapura. Aztán addig tekergettem a nyakam míg (persze közben 70 mérföld/óra sebeggégel közlekedtünk) fel nem tudtam nézni a melletünk elsuhanó hegyoldalra. Hát ott volt a kastély fenn a tetején!

Útjelző táblák ugye minek. De addig csalinkáztunk amíg nem találtnk egy kiírást hogy na arra kell menni. Férjem előszőr alig akart behajtani mikor oda értünk végre mert tiszta civil birtoknak tűnt kívülről. Végül csak bemerészkedtünk és az erdő közepén ott találtuk ezt:



Látszatra középkori de valójában az 1800-as években épült. Lord Bute és családjának.
Nem túl nagy de nagyon szép és még szebbé teszi körülötte az erdő. Mindent összevetve tudnék itt lakni. :-))

Mikor kibámészkodtuk magunkat tartottunk a gyepen egy rövid ebéd szünetet, majd irány a következő uticél ami nem más mint egy skanzen azaz a St. Fagans - National History Museum. Navigátor ismét közli hogy uticélunk a semmi közepén leledzik. Jó, mondom legfeljebb autózunk. Végül gond nélkül megtaláltuk. Meglepetés. Ingyen van a belépés csak a parkolásért kell fizetni. Már régóta vágytam megnézni egy angol skanzent. Egyszerűen kiváncsi voltam a különbségekre. Mivel otthon visszajáró vendégek voltunk mind a Szentedrén lévő mind az Ópusztaszeri skanzenba. Nos, megállapíthattuk hogy nem sok különbség van ami a parasztházakat illeti. Leginkább az építő anyagok terén vannak eltérések hisz amíg a magyar paraszt vályogból és agyagból épitette házait addig az angol ugyanezt kövekből néhol sziklákból tette. Viszont az XIX. századi városrész az valami gyönyörű volt!



Következő uticél már maga a megyeszékhely volt azaz Cardiff. Ott is konkrétan a Cardiff Castle volt amire fentem a fogam. Bent a városban szembesültünk azzal igazán amit már előtte is tapasztaltunk vagyis hogy mintha egész Wales-ben egyszerre jött volna rá mindenkire az útfelbonás, épitkezős, felújításos mizéria. Azaz mindenhol minden le van zárva és el van keritve. Plusz a hétvégén rendezik a Cardiff Festivált is de ennek hátulütőjével a kikötőben találkoztunk igazán.
A castle az számomra fura módon a belváros kellős közepén áll. Saját parkolóval természetesen NEM rendelkezik. Aki járt már a szigeten az tudja ez mit jelent. De végül is szerencsénk volt hamar el tudtuk dobni az autót. Majd irány a vár amiről leginkább azt lehet elmondani hogy egy római erőd egy középkori vár és egy victoriánus palota érdekes keveréke. Az alapjait a Krisztus után az első évszazádban rakták le a rómaiak, majd épitgették tovább a negyedik századik. Ez után az idő pora befedte egészen a tizenegyedik századik mikor újra felfedezték a normanok és ha már ott volt “újrahasznosították” és a meglévő romokra épitkeztek tovább. Innentől kezdve lényegében folyamatosan folyt a bővités és a tovább épités egészen az 1800-as évek végéig. Jelenleg igy néz ki:







Ezek után az utolsó állomásunk a kikötő volt. Mondván ha már a tengerparton járunk akkor nézzük meg a nagy vizet.

Lehet a fáradság is közre játszott, de ez elég nagy csalódás volt nekünk. Az egész környék le volt zárva a hétvégi fesztivál miatt. Amit szabadon hagytak területet az meg…..nem sok volt. Igazi tengerpart ugye nincs is legalábbis ott nekünk több száz méteres körben minden be volt épitve. Mindenhol kikötőhelyek kisebb és nagyobb hajóknak. Így aztán úgy döntöttünk hogy tovább nem is kisérletezünk, főleg hogy amúgy is késő volt már minden zárt befele. Így hazafelé vettük az irányt. Kilencre haza is értünk. Mondhatni szép hosszú napunk volt. Még csak annyit fűznék hozzá hogy ennyi csigalépcsőt utoljára akkor másztam mikor megnéztem az Esztergomi székesegyház kupoláját belülről.:-)) Szóval mára kellemes izomlázzal ébredtem. :-)) Ja és elég fura volt az ország az országban érzés. No meg hogy mindenhol a helyi nyelven van kiírva minden, angolul meg csak elvétve. Aki ott szeretne élni annak bizony az angol mellé a walesi nyelvet is meg kell tanulnia.
Ha valaki mégtöbb képet szeretne mindezekről nézegetni az megteheti itt.