Gyerekdolgok

Ülök a vécén és nézem a nyitott ajtóban táncoló fiamat amit "műsorral" szórakoztat. (Akinek van gyereke az ugye nem kérdezi meg miért nem csukom magamra az ajtót? Mert lehetetlen! :-))))
Szóval nézem a gyereket és azon morfondírozom hogy ha nem lenne ilyen izgulékony, lámpalázas fajta akkor bizony akármi is lehetne belőle. Színész, humorista, komikus esetleg táncos vagy akármi. De kizárólag itthon mi előttünk tudja tiszta szívből felszabadultan produkálni magát. Mások előtt nem. De itthon aztán fergeteges. Igazi humorzsák, örökké valami bohócság jár a fejében és állandóan szórakoztatni akarja az embert. Nem mondom néha kicsit fárasztó állandóan közönségnek lenni, de egyben feledhetetlen is. Talán ezért mondta Szilvi is egyik nap hogy minden ellenszenvünk ellenére kellene egy videó kamera. Mert amúgy a kamera fekete bárány nálunk. De lassan úgy érezzük jól jönne mert a fotók nem adják vissza a mi egyszereplős cirkuszi társulatunk hangulatát. Most is felvehettem volna amint a vécé ajtóban hol Travolta Szombat esti lázát mímeli majd elvonul hogy Jacko Moonwalker-jével térjen vissza egy másodperccel később. De a legjobban a "hastáncot" kedvelem amit akkor lejt mikor kaját kér és két kézzel a hasát simogatva riszál előttem. :-)) Amúgy hétfő reggel van és tanítási szünet ezáltal turbó üzemmódban működik hogy el ne szalasszon egyetlen percet se amikor produkálhatja magát. Mondván szép jó-reggelt mindenkinek! :-)))