Bármilyen hihetetlennek is tűnik, de tegnap volt a 20. házasági évfordulónk. Emlékalbummal ugye már tavaly készültem, igy idén ez elmaradt. Amúgy se állunk most úgy.....ezért helyette inkább függönykarnist szereltünk. :-)) Közben azon morfondíroztunk hogy milyen fura is ez. Mármint ha belegondolok Márk lehetne már régen nagykorú is.....fura, mert valahogy nem tűnik annyinak mint ahány év eltelt már felettünk közösen (összesen 24).
Szóval karnist szereltünk, meg függönyt. Angol függönnyel ne verjen az isten senkit! De azért megoldottuk. Én meg csak néztem hogy elég egy függöny egy óra a falon és egy kis virág és mindjárt kész egy barátságos étkező sarok.



Persze a szőnyeg még hiányzik és még fog is mert ahonnan vártuk onnan nem kaptunk. Szerencsére az a szürke padló izé, az nem beton igy nem is hideg.

Férjem is elkészült a maga kis kuckójával. Szilvi már évek óta nem szívleli a gyári számitógép asztalokat monván az sose olyan amilyen az adott helyre passzolna. Ezért jobb szereti őket maga barkácsolni. Igy minden a keze ügyébe esik és ott van ahol szereti.



Szóval igy telt az évfordulónk hivatalos része. A többi meg ugye nem publikus. :-))