Ezért úgy döntöttem közelebb megyek hozzájuk. Tehát ma fogtam magam és kibattyogtam a parkba libákat nézni közelebbről.
Tényleg vadlibák azaz akarom mondani idegen, átutazóban lévő vadlibák. Ugyanis a helyi benszülött jószágok ha embert látnak akkor rohamvást megindulnak feléje. Lévén az ember az kaja osztást jelent az ő észjárásuk szerint. Nos ezek a libák mint a fenti képen is látszik rögvest hátatforditanak és elhúzódnak. Ergó idegen libák.
Viszont lehet tényleg velük utazik Nils Holgerson is mert a fehérek is többen vannak. És ők se barátságosak.
Miután ilyen jól ki libagoltam magam gondoltam egy füst alatt körbefotózom a templomot is mert azzal még a múltkorról adós vagyok.
Tehát a St. Mary's Church....az első irásos emlékek 1153-ból valóak amik emlitik Chesham temlomát egy bronzkori kő körre épült ekkor még fából lévő templomot. Aztán 1257-ben mikor a város megkapta a heti piac jogát III. Henry-től akkor szentelték Szűz Mária temlomává. A századok során elnyerte pattintot kőből készült mai formáját. Többször felújitották és jelenleg is dolgoznak rajta.
Igy nézett ki 1897-ben.
És igy fest ma.
Csak a bozót...pardon a kertben lévő fák, bokrok lettek nagyobbak és talán a sírfeliratokat mosta még olvashatatlanabbra az idő. De más nemigen változott. Be nem akaróztam menni mert mindenfelé létrás, szerszámos emberek mászkáltak. Örültem hogy nem zavartak el és legalább kívülről körbe fotózhattam. Iszonyat csend van a kertjében és itt sétálva mindig úgy érzem megállt az idő. Megérint a történelem és falakból áradó időtlenség. Aztán azon kapom magam behatoló vagyok, nem ide illő. Hisz én élek, mozgok, öregszem. És rég meghalok, de ezek az ódon falak még utánnam is ugyanigy fognak állni. És jönnek újabb kiváncsi ember akik rácsodálkoznak majd ezen ősi falakra....
További fotók itt.
5 megjegyzés:
Ismerős az érzés! :)
Engem leginkább a történelmi helyeken rohannak meg ilyen gondolatok.
Párizsban a Diadaliv, Waterloo-ban a waterloo-i csata emlékhelyén vagy akár Egerben a kőfalak között sétálva. Emlékszem, hogy még Brüsszelben találtunk egy rejtett utacskát, majd felfedeztünk egy emléktáblát, hogy már az 1600-as években is ott volt. Aztán elképzeltem azokat az embereket, akik ott éltek, jártak. És bár a kockakő kopott volt sok helyen nagyon, de még mindig ott volt! És ki tudja meddig ott is lesz!
További jó felfedezést neked!
Én szivessen sétálgatnék midennap abba a templom kertbe és szivessen is hallgatnék:)
Én igy vagyok ezzel mint Te de én idözöm sokáig és leis csücsülök akár 1 órát is,csak igy tudom magamba szivni annak a helynek a szellemét
Nem kell történelmi helynek lenni csak egy szépkert és egy templom vagy kuria vagy akár egy emlékmü csak meghitt legyen ahova jó leülni
Több kép nincs?:)
Úgy szeretek ide hozzád járni, mindig annyi érdekes, szép látnivalóra hívod fel a figyelmet!
Meg mindig megcsodálom a blogod külsejét is, meg a kincseidet...
Bocs, ha hülyén hangzik, mert pozitívnak szánom...Tőled mindig olyan békebeli hangulat árad, hogy mindig megnyugszom, ha idejövök. :)
Csilla, szerintem ez is elég történelmi. Végtére is kilencszáz éves elmúlt. :-)))
Éva-Judit, a többi kép a bejegyzés végén lévő linken található.
Darilh, nem hangzik hülyén. :-)) Gyere nyugodtan bármikor pihegni.
Libák és Nils Holgerson ! Igen én is szeretem fotózni a vadlibákat.Éppen a tavasszal olvastam újra a könyvet.
A templom és a környezete így fotón csodás, Angliába még egyszer elmegyek.
Megjegyzés küldése