Gondolatok az iskola kapcsán...

Többen kértek irjak még az iskola témáról. Vidéki iskolák, ezt fontos megjegyeznem. A londoniak az más téma. Először arról irnék amiről már beszéltem de nekem továbbra is nagyon furcsa. És ez a szöges ellentét ami a primary és a high school között van. Mert amig primary-ban tényleg nagyon alaposan és személyre szabottan, odafigyelve foglalkoznak a gyerekekkel. Alacsony osztály létszámmal (15-20 gyerekre két tanár jut), mindenre felügyelve. Tehát nem csak az oktatás terén, de a viselkedésben is. Még azt is számon tartják melyik gyerek mit visz be lunch-re és abból mennyit eszik meg. Figyelik hogy viselkednek a szünetekben, nincs renitenskedés, másik szekálása. Ha mégis és akkor azt kezelik, nem elmennek mellete. Sokáig nincs túl nagy tanulási megterhelés se. Sok helyen nincs vagy alig van lecke. A dolgok az utolsó évben 6.-ban változnak meg hirtelen ami a tanulást illeti. Egyszeriben mintha eszükbe jutna hogy "jaj hát jövőre már high school-ba mennek" és hirtelen az összes tanár gőzerővel azon van hogy kihajtsa a gyerekekből azt amit előtte öt évig elfelejtettek. Ezáltal olyan stressznek kitéve őket amit előtte nem tapasztaltak. Akkoriban nem értettem ezt és a fiam se aki azóta is düh rohamot kap és lila köd üli meg az agyát ha a volt matek tanáráról beszélünk. Holott volt oka a dolognak. Ugyanis a primary békés világából bedobják őket a mélyvízbe...és ez a viz mintha hemzsegne a piranhaktól...és itt nem csak a tanulmányi követelményekre gondolok.... Az addig gondosan felügyelt gyerektársadalom kikerülve a vigyázó szemek alól egyszeribe megvadul és átmegy vademberbe. Rendszeresek lesznek a verekedések és az egymás szekálása, terrorizálása. Egyszeribe mindenki kifordul önmagából. A tanárok pedig az esetek nagyrészében elmennek a dolgok mellet vagy úgy csinálnak mint aki nem lát semmit. Ez részben érthető hisz 1500-1800 gyerek jár minden high school-ba szemben a primary-k 150-200 fős létszámával. De amúgy is úgy vannak velük hogy ők ott már "fiatal felnőttek" és ennek megfelelően úgy gondolják majd megoldódnak a konfliktusok valahogy. Az a visszás az egész dologban, mikor a gyerek arról számol be hogy a tanár nem tudja leadni a tananyagot mert a roppant felnőtt tanulók ezt nem hagyják és a gyengébb idegzetű tanárok ugyanúgy megsinylik a terrorizálást mint a szintén érzékenyebb gyerekek is. Az az egy-két keménykezű tanár meg nem elég ahhoz hogy kiegyenlitse az erőviszonyokat.
Mindezek ellenére az oktatás azért persze folyik. Jól-rosszul...mikor hogy. Eddig még nem voltak eget rengető követelések, de most igy 10. osztályban egyszeriben megint bekeményitett a tantestület mivelhogy a 10-11 a GCSE évei azaz az "érettségié". Ami itt nem egyetlen nagy vizsga sorozatból áll hanem már most vannak tesztek amik majd jövő év végén bele fognak számitani a végeredménybe. Aki nem akarja elbaltázni az egészet annak bizony el kell kezdeni tanulni, ha eddig nem tette volna. Persze mindenhol vannak olyanok akik szarnak az egészre, de őket igyekeznek elkülöniteni úgy hogy tanulmányi eredmény szerint a hasonló szinten lévőket próbálják meg egy kupacba tenni igy némileg nő az esélye annak hogy az igenis tanulni akaró diákok hagyni fogják egymást tanulni és nem züllesztik szét az órát a viselkedésükkel.
És amit ki akartam hozni ebből az egészből az az hogy nem értem miért nem lehet a high school-okat is úgy működtetni mint a primary-t. Jobb lenne a szülöknek, jobb lenne a tanároknak, jobb lenne a gyereknek is és jobb eredményeket lehetne talán felmutatni. De a dolgok változnak. Itt talán kicsit lassabban mint máshol, de azért itt is változnak. Hisz ötven éve még nádpálcával nevelték a kölyköket a tanárok. Most meg a diák üvölti le a tanár fejét ha nem tetszik valami. Büntetésül legfeljebb jól hazaküldik...
De talán harminc év múlva megint másképp lesz majd, talán jobb - talán rosszabb. Ha mi nem is de az unokáink majd meglátják. :-))

(legközelebb pedig a továbbtanulást rágom körbe)