Göthös ünnep

Hetek óta toligálom hogy írjak a blogra, vagy képeket, hangulatot, akármit. De nem megy. Betegek vagyunk. Megint. És megint karácsonykor. A két fiú hozott haza két különböző nyavalyát. Én szerintem már a kettő keverékét kaptam el. Valószínűleg ennek volt köszönhető hogy a szokásos tünetek mellé olyan extra nyalánkságok jutottak az első pár napra, mint szélvihar a fülben és hályog szerűség a szemen. Férjem tiz éve most volt először volt orvosnál betegség miatt. Nem mintha sokra ment volna vele, kifogta "kedvenc" orvosunkat, mert csak hozzá volt emergency időpont. A jó doki meg szépen elhajtotta a fenébe, úgyhogy egy ideig tuti megint nem kívánkozik vissza. Kár hogy a 12 órás munkaidő meg a majd 40 fokos láz nem kompatibilisek egymással. Egy héttel később a gyerek vizitált ugyanannál a dokinál. Én már inkább nem is kértem időpontot mikor mondták melyik doki lesz. Márk pedig ugyanúgy járt mint az apja. Lepattintották rendesen. Pedig ő mindig kapott eddig gyógyszert. De most nem. Irt neki a doki igazolást és mondta neki hogy az iskolának még a környékére se menjen, merthogy iszonyat csúnyán fertőz. De gyógyszer az nuku. Még az asztma inhalert se írta fel neki.

Azóta eltelt pár hét. A nagyján túl vagyunk. Amíg nem kell a gép elöl felállni és bármit is csinálni addig egész elviselhető. Ha fel kell akkor részemről úgy nézek ki mint aki épp zuhanyozik és fuldoklik egyszerre. Legjobb barátom a Fisherman's Friend. Igaz lassan mentol mérgezést kapok tőle, de még az is jobb mint fuldokolni. Hát így készültünk mi a karácsonyra idén. Fotózgattam, de jó bénák lettek, szóval csak kedvenc hómanóim teszem ide mutatóba. Pillanatnyilag ennyire futotta tőlem.