Az idei év a vírusról szól, a bezárkózásról és a mindent elhalasztásról. De vannak dolgok amiket nem lehet elhalasztani. Ilyen ha beteg az ember. A víruson ugye túlestünk tavasszal, ennek következtében a járulékos problémák azóta is jönnek folyamatosan. Még az előző lockdown vége felé kezdett el a férjem lába dagadni. Sose volt ilyen problémája így értetlenül álltunk a jelenség előtt és vártunk, hogy hátha elmúlik. Vettem neki vízhajtót, ha esetleg vizesedés lenne. De nem használt. Viszont egyre rosszabbodott, már nem volt cipő, papucs amit fel tudott volna venni és a bőre is egyre jobban elszíneződött. Végül rászánta magát, hogy orvoshoz menjen. Fel is hívtuk a rendelőt, hogy időpontot kérjünk. Mivel a rendelő tavasz óta lényegében zárva van így az orvos mondhatni telefonon rendel. Kaptunk is két héttel későbbre időpontot, hogy majd akkor hív minket egy orvos akinek elmondhatjuk mi fáj. Így is lett. Férjem szépen elmondta a történéseket az orvosnak, ő pedig praxisba lendült és mondta a következő napok egyikén menjen el vérvételre a szomszéd városi kórházba. Majd egy másik napon vigyen be vizelet mintát a rendelőbe, ő pedig majd visszahív minket az eredményekkel. Férjem szépen ment is vérvételre, adott vizelet mintát (a rendelő ablakán keresztül, mert bemenni nem letehetett). Aztán vártunk. Telefon nem jött. Viszont pár nappal később jött egy sms, hogy valamit találtak a vizeletében, a rendelő patikájában átveheti a gyógyszerét. A vérvételről semmi hír továbbra se. Jó. Gyógyszert beszedi. Használni is látszik, de amint az utolsó tabletta elfogy újra vissza jön minden tünet. Rendelő újból felhív, ezúttal már három héttel későbbre sikerül időpontot kapni. Az adott időben hív is minket egy újabb orvos, férjem elmondja az eddig történteket. Doki mondja ír újabb adag gyógyszert és addig is vigyen be ismét vizelet mintát. Be is viszi, a gyógyszert meg elhozza és szedi. Nem használ semmit, mintha inkább rosszabbodna a helyzet. A beküldött mintáról semmi hír. Egy hét múlva jön szabira akkor újra nekifutunk a telefondoktornak, hátha tudnak ennél jobbat is.
13 megjegyzés:
Hú, ez nagyon durva. Nem tudom máshol Írországban hogy megy, itt is vannak orvosok akik alig akarnak beteggel találkozni, de amikor én rendelek, aznap, vagy nagyon max. másnapra behívom a beteget megnézni. Az az igazság. Hogy jobban félek attól, hogy félrekezelek valamit telefonon mint a vírustól...
Nem akarod bevinni korhazba, foleg hogy a gyogyszer nem hasznal?
kisrumpf. Maximum magát vihetné be a sürgősségire, mert ő az aki vezethet egyedül a családban. Engem amúgy se engednének be. De egyenlőre nem akaródzik neki menni. Nem veszi elég komolyan, hogy minek is lehet ez a tünete.
Jaj, pasi. Sajnalom, ismerem a viselkedest. Tobbhonapos nyafogasomba kerult hogy a ferjem elmenjen dokihoz. Csak ne legyen belole nagy gondja. Drukkolok. Probald ravenni h bemenjen.
Bejutottunk rendelokbe, ssigoruan maszkosan, suru kezfertotlenitessel mindket fel reszerol. Mondjuk, volt ahol 3 hettel kesobbre kaptunk idopontot, s a varoban csak egy beteg ulhetett.
Jó lenne, ha mégis bemenne a kórházba. Legközelebb a doki végre ezt javasolhatná!
Szia! En is Angliaban elek. Eroskodjetek, hogy elkuldjek nektek a leleteredemenyt emailen. Nalunk ha kuldtem egy emailt amiben az volt benne, hogy 'I consent to receive my test results to this email' (nyelvtant javithatod), akkor elkuldtek. Persze, vissza kellett hivnom oket parszor, mert neha nem cselekednek rogton, es kifejezetten azt kertek, hogy a CONSENT szo benne legyen az emailben, de vegre meg van a leleteredmenyem, es el tudom kuldeni orvos ismeroseimnek, akik meg tudjak nezni es velemenyezik - mert nem szeretnek gyogyszert anelkul szedni, hogy LATTAM a leleteredmenyt.
Ez nálunk is így van, először telefonon visszahívjuk, amit lehet megoldunk így, de ha nem javul vagy olyasmi amit jobb látni akkor adunk időpontot. Itt vidéken nem olyan túltelítettek a háziorvosi rendelők, többnyire még aznapra kap időpontot a beteg. A szakrendelő más tészta, az hónapok vagy rosszabb esetben évek kérdése, katasztrófa...
Van egy oreg ismerosom, evek ota var egy MRI-re. Penzert persze 1-2 het mulva mar lenne idopont, de postasi nyugdijbol nem futja. Illetve, hogy mondjam, maganuton a családja nem akarja kifizetni. S igen, az, katasztrofa.
Sajnálom Szilvit de jobban tenné ha kórházba menne,tudom nem 1xrű de muszáj...
Nem akarom elkeseriteni, de mifelenk peldaul sajnos a kovetkezo a helyzet a korhazba jutassal kapcsolatban:
A felesegemet ketszer utalta be a GP a korhazba. Ket honap varakozasi ido utan, a legutolso heten, a korhaz egyszeruen torolte az idopontjat, a COVID-19 okozta tulterhelesre valo hivatkozassal. A masodik beutalasra a korhaz mar csak nem is reagalt. A GP megmondta kerek-perec, hogy o sem tud mit tenni a korhazzal, csak annyit, hogy ujra beutalja. Namarmost, beutalo nelkul nalunk a korhaz epuletebe sem jutsz be. Kizarolag, ha van beutalod, es azt a korhaz visszaigazolta, hogy ok! Tehat igy zarjak be a kort, hogy semmi esetre sem tudjal orvos ele kerulni. Nos, holgyeim, es uraim, ilyen egy mai, modern halalos itelet, kulturaltan, szepen, a vilag jelenlegi legkezenfekvobb problemajara valo hivatkozassal. Arrol, hogy tobb kozvetlen korhazi forrasbol tudjuk, hogy a korhazunk jelenleg kong az uressegtol, mert a fentebb leirt modon mindenkit elhajtanak joforman, az egeszsegugyi szemelyzet az olyan osztalyokon, mint mondjuk pl. ortopedia az egvilagon semmit nem csinal, egesz nap annyi beteget fogad, amennyihez kedve szonnyan, mert most csak annyit kell mondani, hogy COVID tulterheles, es kesz, ezekrol inkabb elsem kezdem, mert komplett cikket tudnek irni belole. Minden tisztelet es becsulet a frontvonalban dolgozo egeszsegugyis dolgozoknak, de azt latjuk, hogy igen sokan kozuluk irgalmatlan modon visszaelnek a jelenlegi helyzettel, es senki nem ellenorzi ezt a kerdest. Ugyanugy megkapjak a fizetesuket, ha ket beteget fogadtak ma, mintha huszat fogadtak volna. Nekunk viszont ugyanugy, ugyanannyit kell dolgoznunk, o miattuk eppenseggel akar betegen is.
Angliában élek és más (pozitív) a tapasztalatom. A héten kértem sürgősségi időpontot a GP-től, rá fél órára felhívott. Elmondtam a panaszomat, azt mondta, hogy látni szeretne és fél óra múlva be tudok-e menni. Hogyne. Megvizsgált, kiküldött a kórház A@E osztályára. Jelentkeztem a recepción, kifaggattak, majd mondták üljek le. 20 perc múlva behívtak, ismét kikérdeztek, majd beültettek, fektettek egy gurulós ágyba. Onnantól kezdve mindenki a helyembe jött: röntgen, vérvétel, EKG, vizsgálóorvos. Ott kaptam meg a gyógyszereket, mindent. Majd amikor eldöntötték, hogy mi legyen velem, az ággyal együtt toltak fel az osztályra. ott szintén mindenki nagyon korrekt volt a professzoroktól a takarítókig egyaránt. Úgyhogy menni kell. Ha elküldenek, be kell mászni az ablakon.
Megjegyzés küldése