Oltás

 Tegnap volt szerencsém megkapni az első oltásomat. Férjem már két hete megkapta az övét. Mindketten az oxfordi vakcinát kaptuk. A dolog menete egyszerű. Én egy email-t kaptam a rendelőből egy linkel, hogy azon tudok időpontot foglalni. Ezt meg is tettem egyből. Így szombat reggel kilencre meg is céloztam a városházát. Szerencsére korábban mentem, mert kint a parkolóban elég sokan várakoztak. Elsőnek sorban kellett állni, hogy lázat mérjenek, majd tovább irányítottak egy másik sorba itt már rendelő szerinti elosztásban. Csak ez után lehetett bejutni az épületbe és újból sorban állni a rendelőnk számára kinevezett recepciónál. Ott megkaptam a papírokat, majd bejutottam a terembe ahol az oltás folyik és beálltam az én rendelőmhöz várakozók mögé. Végül sorra kerültem ahol gyors adminisztráció után meg is kaptam a szurit. Mindenhol udvariasak, sok az önkéntes akik terelgetik az embereket a megfelelő sorba. Így hatékony és relatíve gyorsan megy az egész, nekem kb. 25 percembe telt onnantól hogy beálltam a parkolóba, odáig hogy kisétáltam az ajtón. A szervezők készítették ezt a videót is bemutatni a fentieket. Mivel a videó még januárban készült, azóta kicsit felturbózták az egészet és megduplázták az oltó személyzetet, így viszont az oltás után már nincs lehetőség ott várakozni az esetleges allergiás reakciókra, hanem egyből távozni kell.

És hogy is érzem magam. Tegnap oltás után azonnal rendesen fájt és égett is a karom. Egy órával később már teljesen ki voltam ütve, álmos voltam alig bírtam ülve maradni, homályos volt a látásom szédültem és borzasztó fáradt voltam. Alig vártam az ebédet, aztán kettőtől aludjak délután ötig, hogy aztán este nyolckor újra ugyanott tartsak, még ülni is nehéz. Éjjel többször is felébredtem, hogy fáj a karom és ez azóta sem változott. Még mindig fáradt vagyok, de már nem az a teljesen letaglózó érzés.