Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége karácsonyi játékot hirdetett. December 1-től 24-éig 24 téma kerül terítékre, a résztvevők mindennap posztolnak egyet.
December 3. Mióta tudod h nincs Jézuska? Hogyan tudtad meg?
Óvodás voltam olyan 4 éves körüli és igazából a Mikulással kezdődött a dolog. Az engem meglátogató Mikulásban ugyanis felismertem a szomszéd Pistit és hiába hozott nekem a csokik mellé egy tündibündi zöld mini autót is (azóta is megvan) akkor is kidurrant az illúzió lufi.
A Jézuska szerintem ugyanebben az évben kezdődött, nagymamámnál egy hétvégi menetrend szerinti szekrénytúrás közben kiszúrtam egy sárga-barna foltos plüsskutya figurát a felső polcon. Amivel aztán később a karácsonyfa alatt találkoztam. Nem szóltam a felismerésről senkinek, de következő évben már direktbe, módszeresen kerestem a nagymama szekrényében a karácsonyi ajándékot. Hát így esett meg a dolog velem.
Ha már ez a téma akkor nem tudom nem elmondani hogy a fiamnál hogy is volt ez. A fiam Kanadában Santa Claus-on szocializálódott szóval mikor pár évvel később 6 éves korában a magyar óvodában neki álltak a Jézuskát témázni ő kikelt magából hogy neki a Santa hozza az ajándékokat nem holmi kisbaba és különben is a karácsony a Jézuska születésnapja szóval inkább őneki kéne ajándékokat adni nem pedig azt várni hogy ő adjon bárkinek bármit is. Ehhez tartotta magát bármit mondtak is neki a többiek meg az óvónénik. A Santa Claus-ban viszont rendületlenül hitt úgy kb. 10 éves koráig.
Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége karácsonyi játékot hirdetett. December 1-től 24-éig 24 téma kerül terítékre, a résztvevők mindennap posztolnak egyet.
December 2. 2015-ös karácsonyi kívánságlista.
Nem tudom mennyire ér az a kívánság lista ami hellyel-közzel de már házhoz van szállítva?
Mindenesetre pár dolog már itthon lapul a karácsonyi listámról. Hogy érthetőbb legyen elmondom hogy a mi kis családunk nem szívleli a meglepetéseket. Nincs olyan lepetés ami minálunk jól sülhetne el, így kínlódás elkerülése végett pár éve bevezettük hogy mindenki kap x összeget karácsonyra november végén amiből illik valami a fa alá is tennie végül. Ez úgy nagyjából szokott is sikerülni, de tény hogy legtöbbször mire jön az ünnep az nekünk már nem az ajándékokról szól.
Szóval az első számú vágyam egy peremes tálca volt amiből a szófán kuckózva lehet reggelizni anélkül hogy az ölembe borítanám a kávém. Sok kotorászás után ez a páros lett végül a nyertes.
A kettes számú versenyző egy horgolással díszített párna volt amire Éva hívta fel a figyelmem pár évvel ezelőtt. Már akkor is tetszett, de húzódoztam tőle mondván a fehéres textilek nálunk nem hosszú életűek, stb. Mostanra úgy voltam vele nem érdekel, nekem kell egy ilyen. Hát itt van.
Ha már párnák között kotorásztam befigyelt még egy a kosaramba. Igaz ő még nem érkezett meg.
Tovább kotorászva a neten listán kívül bele szerelmesedtem ebbe az érdekes formájú ékszeres dobozkába. Még ő sem érkezett meg.
És a végére hagytam az igazi kívánságlistás darabot. Szeretném ha karácsonyra elkészülne az újabb fotókönyvem. Már két éve kotlok rajta épp itt volna az ideje hogy végre a kezembe is vehessem. Még dolgozni kell rajta, de ha összeszedem magam akkor be fog tudni kerülni a fa alá.
Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közössége karácsonyi játékot hirdetett. December 1-től 24-éig 24 téma kerül terítékre, a résztvevők mindennap posztolnak egyet.
Csapjunk a lecsóba, akarom mondani...a karácsonyi készülődésbe.
December 1. Karácsonyi filmek
Mindörök kedvencem a Télapu főleg az első része. Igazi felhőtlen karácsonyi kikapcsolódás.
Télapu - The Santa Clause (1994)
Scott Calcin nemrég vált el a feleségétől, közös fiúk, Charlie, pedig hol itt, hol ott tölti az idejét. Egyik éjszaka furcsa neszt hallanak a tetőről és lám, a Mikulás és a szánja az! Szegény Mikulás annyira meglepődik, hogy felfedezték, hogy leesik és eltűnik, csak a kabátja és egy kis cetli marad utána. Scott a segítségére siet, ám a hóban csak a kártyát találja, aminek az elolvasásával már magára is vállalta, akaratán kívül, a Mikulás szerepét. Fia unszolására szánra pattan, felveszi a vörös kabátot és elindulnak szétosztani a maradék ajándékot. Dolguk végeztével a szán az északi sarkra repíti őket, ahol a manók már várják őket, és Scottnak be kéne látnia most már vége a régi életének, ő az új Mikulás.
A másik régi nagy kedvencem az Aludj csak én álmodom. Romantikus vígjáték, megnevetett, meghat, elvarázsol. :)
Aludj csak én álmodom - While You were sleeping (1995)
Lucy menthetetlenül szerelmes egy ismeretlen férfiba, akivel csak a munkahelyén találkozik, amikor az említett krapek jegyet vásárol a metróra. Szegény lány magányát csupán macskájával osztja meg, dolgozik az ünnepnapokon és a közelítő karácsonyt is munkával tölti, hiszen nincsen családja. Plátói szerelmének tárgya azonban a sínekre zuhan és eszméletét veszti. Lucy a segítségére siet és a zavaros helyzetben úgy alakul, hogy a család azt hiszi róla: Ő az áldozat, Peter menyasszonya. Ez természetesen nem igaz, de Lucy annyira elsodródik az eseményekkel – és annyira szeretne menyasszony lenni, családot maga köré -, hogy egy szót sem szólva hagyja, hagy alakuljanak a dolgok úgy, ahogy sikerül. Amíg Peter kómában hever a kórházban, a magányos lány megkedveli a Callaghan családot és azok is befogadják. A sztorit bonyolítja, hogy bekerül a képbe Peter bátyja, Jack és főhősnőnk érzelmei teljes mértékben összezavarodnak. S ha ez nem lenne elég, még Peter is magához tér, ez aztán tényleg öszekutyul mindent.
Az első rajzfilmes-karácsonyos kedvenc.
The Polar Express (2004)
Főhősünk még csak tíz éves, de már majdnem biztos benne, hogy a Mikulás nem létezik és a karácsony csak a szülők trükkje, amikor az éjszaka közepén, hatalmas robajjal csillogó fekete vonat áll meg közvetlenül a házuk előtt. A kalauz azt mondja, egyenest érte jöttek. Miután hitetlen hősünk habozva felszáll, a Polar Expressz pöfögve megindul: apró, pizsamás utasaival az Északi-sarkra, hogy részesei lehessenek annak az ünnepi pillanatnak, amikor a Mikulás a manók jelenlétében átadja az általa választott gyermeknek az első karácsonyi ajándékot.
A karácsonyi ének a relatíve újabbak közül való, de bennem mély nyomokat hagyó történet.
Karácsonyi ének - A Christmas Carol (2009)
Az 1800-as évek Londonja, karácsony idején. Az ünnep iránt semmilyen kötődést sem érez Ebenezer Scrooge, a kapzsi és szívtelen öregember. Egész életében csak a pénz érdekelte, az érzelmekre, az emberi kapcsolatokra nem pazarolt időt. Ám ez a karácsony más, mint a többi. Scrooge-ot meglátogatja a múlt, a jelen és a jövő karácsony szelleme, akik magukkal viszik egy időutazásra. Szembesítik addigi kiábrándító életével, érzéketlenségével és hamarosan bekövetkező halálával. A fösvény és mogorva vénember kap egy utolsó lehetőséget, hogy átértékelje az életét, és nemcsak a saját, hanem környezete sorsát is megváltoztassa.
És hogy legyen egy ráadás is egy negatív előjeles kedvenc. A Magyar Televízió évtizedek át minden karácsonykor lenyomta a torkunkon a Ben Hur-t. Filmtörténeti remekmű ez vitathatatlan, de ha évtizedekig nincs más amit nézzen az ember karácsony este akkor előfordulhat hogy végül elkezdi csöndeskén utálni.
Ben-Hur (1959)
Ben-Hur, a gazdag júdeai herceg ifjúkori barátja, a római Messala visszatérésének megünneplésére készül. A két ifjú nagy örömmel üdvözli egymást. A szívélyes hangulat azonban hamar szertefoszlik, amikor Messala lényegében arra kéri barátját, hogy árulja el tulajdon honfitársait. Ben-Hur visszautasítja a kérést, s a két férfi ellenségként válik el egymástól. Messala bosszújára hamar sor kerül. Amikor az új római helytartó bevonul a városba, Ben-Hur és családja házuk tetőerkélyéről figyeli a nagyszabású eseményt. Ben-Hur húga, Tirzah kihajol, hogy jobban lásson, közben akaratlanul lever egy meglazult cserepet. A lehulló tárgytól a helytartó lova megbokrosodik, és ledobja magáról előkelő lovasát. Messala azonnal parancsot ad a Hur család elfogására, noha tudja, hogy ártatlanok. Az édesanya és Tirzah börtönbe kerülnek, Ben-Hurt pedig gályarabságra ítélik. Útban a távoli rabság felé a végsőkig kimerült egykori herceget a kísérő római tiszt parancsa ellenére egy ismeretlen férfi – mint utólag kiderül: Jézus – megitatja, ezzel megmenti őt a szomjhaláltól. Ben-Hurra nehéz rabság vár a gályán: napjai legnagyobb részét egy padhoz láncolva, kemény evezéssel kell töltenie, több száz sorstársához hasonlóan. A foglyokat olykor ostorral ösztönzik gyorsabb evezésre. Egy napon Ben-Hur „hajója” csatában vesz részt, és a zűrzavarban a férfinak sikerül kiszabadulnia. A gálya elsüllyed, Ben-Hur pedig kimenti a vízből a hajó parancsnokát, Quintus Arriust. A büszke férfiú nincs híján a legnemesebb római erényeknek, ezért fiául fogadja megmentőjét. Ezután nem sokkal a nemes római meghal, Júda Ben-Hurra hagyva egész vagyonát. Ben-Hurt azonban csak egy cél vezérli, hogy kiszabadítsa a börtönből édesanyját és húgát, valamint bosszút álljon a kegyetlen Messalán. Rómában eltöltött évei után, ahol kitanulta a szekérversenyzés fortélyait, visszatér Júdeába, ahol Ilderim sejk felkérésére benevez egy Poncius Pilátus tiszteletére rendezett versenyre. Messala, aki szintén részt vesz a versenyben, és megpróbálja tisztességtelen úton megnyerni azt, halálosan megsebesül (sérült lábát le akarják vágni, de ő nem akarja, hogy Ben-Hur megcsonkítva lássa). Életének utolsó perceiben elmondja Ben-Hurnak, hogy édesanyja és húga a Leprások völgyében van, miután a börtönben megfertőződtek a betegséggel. Noha Ben-Hur bosszúja beteljesedik, lelke mélyén szomorú barátja elvesztése miatt. Miután elhozza édesanyját és húgát a leprások közül, régi szerelme, Eszter azt tanácsolja neki, hogy vigye el őket Jézushoz. Elkésnek, Jézust időközben már elítélték. A súlyos fakeresztet a vállán cipelő Jézusnak Ben-Hur vizet próbál adni, viszonozva annak korábbi segítségét, de a római testőrök ezt megakadályozzák. Miután végignézik a keresztre feszítést, Ben-Hur édesanyja és húga csodálatos módon meggyógyulnak, ő pedig megtalálja lelki békéjét.
Legutóbb ugye ott tartottunk, hogy Márknak választania kellett hova is fog járni végül egyetemre. Mérlegelt sokáig mindenféle szempontból, hogy melyik is lenne jobb számára és mi az amit hajlandó bevállalni az egyetem kedvéért. Végül a közeli egyetem mellett tette le a voksát. Ahogy mondta neki nem ér meg annyit az egyetem hogy elveszítse a teljes korábbi életét, a családját, a barátait. No meg nem volt elhalva a nagyüzemi futószalag szerű
képzéstől ahol a tanárok előre kijelentik hozzájuk ugyan senki ne
forduljon semmivel ők leadják az órát azt csókolom. Plusz tisztában volt vele hogy Bournemouth anyagilag is nagyon megterhelő lett volna számunkra is. Mert ott hiába a különféle kölcsönök, azok nem fedeztek volna minden kiadást. Itt a Bucks-nál nincs ilyen gondja. De hogy is néz ki ez pontosan? Tudni kell hogy Angliában az állam a tandíjat alanyi jogon megkapják a diákok ha itteni állampolgárok vagy igazoltan tartósan itt élnek. Ezen felül lehet még igényelni kölcsönt mindenféle címszóval legyen szó megélhetési költségekről (pl.albérlet) vagy egyéb költségekről (pl. utazás, tankönyv, felszerelés). Ez utóbbi kölcsönöknél már nézik a család összjövedelmét és az alapján állapítják meg az összegeket. Cserébe viszont nem kell mindegyiket visszafizetni. A visszafizetés kapcsán még jó tudni hogy az iskola elvégzése után nem kell fizetni addig semmit amíg az illető éves jövedelme £21.000 alatt van, ha többet keres akkor az e fölött lévő összegnek is maximum 9 százalékát kérhetik, persze fizethet többet ha tud és akar. Ha pedig 30 évig sem sikerült az illetőnek kinyögni a kölcsönt akkor nemes egyszerűséggel törlik a tartozást. Bővebben minden infó fent van a hivatalos oldalakon ITT vagy ITT. És hogy jó választás volt e? Egy szóban: igen. :)) Nagyon jól érzi magát itt a fiam. Sikerült új barátokat szerezni már az első napokban, míg ugyanezt a college-ben két év alatt sem sikerült elérnie. A tanárokkal is sikerült jó kapcsolatot kialakítania. Teljesen normális nekik ha a fiam kijavítja az általuk vétet programhibákat. :)) Illetve ma reggel mondta hogy később jön mert órát kell tartania. Egy pillanatig csak néztem hogy mi van? Aztán meséli hogy felkérte az egyik tanár hogy délután adjon le egy különórát az osztálytársainak programozásból, mert ahogy már többször is jelezték ő már most igazi programozó. Hát itt tartunk most, két hónap egyetem után. Hogy miért csak két hónap? Mert az egyetemek valamiért később kezdenek. Így Márk is szeptember 23.-ig nyári szüneten volt. De tudok olyan egyetemet ahol csak október végén kezdték meg az oktatást. Igaz cserébe itt kimaradt az őszi szünet, majd csak karácsonyra lesz nekik pihenő.
Rég volt már konyházós poszt. Pedig az utóbbi két évben eléggé megváltozott az étlapunk. Régebben sokféle főzést igénylő pörkölt és tokányfélét ettünk, na ezek költöztek ki az étlapról. A különféle sültek BBQ és társaik pedig be. Két éve a család legeslegnagyobb kedvence a piri-piri csirke. Ha két hetente egyszer legalább nincs belőle akkor elvonási tüneteink vannak. :))
A piri-piri szósz eredetileg portugál "találmány" volt, onnan került át Afrikába majd szerte a világba. A recept nagyon...képlékeny, mondjuk így. Én még nem találtam belőle két egyformát. De amúgy is talán az a legegyszerűbb ha mindenki ki kísérletezi a neki kedvére valót belőle. (Már ha nem olyan szerencsés és kényelmes hogy tucatnyi készen kaphatóból választhasson.) Én nekem talán leginkább ez az alaprecept jön be:
6-12 piros csili paprika (legtöbbször a bird's eye chili-t preferálják) egy evőkanál pirospaprika egy teáskanál só 3-6 gerezd fokhagyma 1 csésze ecet 1 csésze olíva olaj 1-2 evőkanál citromlé
A felaprított csilipaprikát és az összezúzott fokhagymát összekeverjük a fűszerekkel és a többi hozzávalóval. Egy picit összeforraljuk majd bőségesen meglocsoljuk vele a tepsibe készített csirkeszárnyakat. A csirkét fólia alatt 45 percig sütjük 200 fokon, majd a fóliát levéve 10-15 percig pirítjuk. Sült krumplival vagy sült/párolt zöldségekkel is kiváló. Jó étvágyat!
