Első vezetés

Ma délelőtt túlestem életem első vezetési gyakorlatán. 50 évesen, igen. :) Jobb késő mint soha. :) Angliában a jogosítvány megszerzésének első lépéseként először is igényelnünk kell egy ideiglenes jogosítványt azaz provisional driving licence-t. Ezen én túlestem néhány évvel ezelőtt, mert itt ezt használják személyi igazolvány gyanánt a népek. Ez után el lehet kezdeni tanulni az elméletet és a gyakorlatot is. Elmélethez vehetünk könyvet, cd-t, egyéb csiribiri segédletet, a gyakorlathoz pedig itt annyi kell, hogy legyen mellettünk az autóban valaki akinek három évnél régebbi a jogosítványa. Emellett még egy feltétel, hogy érvényes biztosítás legyen a nevünkre az autón, amin tanulunk, legyen az a sajátunk vagy másé. Itt Angliában a biztosítás személyre és nem az autóra kötendő. Az elméleti dolgot már nyúzom több mint egy éve hol több, de inkább kevesebb sikerrel. Aztán nemrég mondta a férjem a gyereknek, hogy ideje volna vezetni tanulnia, mert munkába járáshoz kelleni fog ez. Én meg bőszen jelentkeztem, hogy én is kérek ebből. Lehet sose jutok át a teszteken, de vész esetén legalább odébb tudjak állni a kocsival. Így a mai esős reggel ott talált minket egy közeli használaton kívüli reptér betonján. Hetente piacot tartanak itt és régen volt egy kiépített tanuló pálya is kezdőknek, már a pálya eltűnt, de a hatalmas üres betonplacc maradt. Kiváló hely a gyakorlásra az első alkalmakkor, mikor még csak ismerkedik az ember az autóval. Gyakoroltuk hogy kell egyenesen menni, parkolni, vonal mellé állni, megfordulni és egyéb okosságokat. A fiam egész ügyes és gyorsan tanul. Én pedig....nos kérem... azt már tudjuk, hogy egy öt méteres és majd két tonnás járgánnyal én bizony közveszélyes vagyok. :)) Mindenki megnyugtatására mondhatom közúti forgalomban menni még egy ideig biztosan nem fogok. Legalábbis amíg nem sikerül egyidejűleg kormányozni és nyomni a pedált. :) Mert ez most még valahogy nem megy. Azt már el sem tudom képzelni mi lenne ha nem automata váltós lenne az autó. :) Mindenesetre nem adom fel, jövő héten újra kimegyünk.Csak a férjem győzze idegekkel. Meg a fiam gyomorral, mert még kockabenzinnel megyek. Viszont rég röhögtünk ennyit, szóval jó kis családi műsor volt ez. :))